Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 67. szám - Egyesületünk ünnepli Grecsák Károlyt

523 azokat az érdekekel, amelyekért ilt, a mi körünkben velünk vállvetve harcoltál, ott azon a magasabb polcon megvalósítani törekszel. (Elénk éljenzés.) És ezért a Te helyzeted, amíg egyrészt nehéz, addig másrészt könnyű is lesz. Nehéz lesz a helyzeted, nehéz feladat elé vagy állítva, mert tudjuk, hogy az élet göröngyös mezején a legszebb célok megvalósítása is ezer és ezer akadályba ütközik. Nehéz lesz feladatodat megoldani és nehéz lesz mindazt épen a mai viszonyok között egyhamar megvalósítani, amelyeknek eléréseért itt velünk együtt küzdöttél. De megkönnyíti ennek a nehéz feladatnak teljesítését az, hogy mi a Birói és Ügyészi Egyesület tagjai a legnagyobb megnyugvással és a legnagyobb bizalommal tekintünk a Te működésed elé. (Elénk helyeslés.) Mi meg vagyunk arról győződve, hogy amit meg lehet valósítani, azt Te meg is fogod valósítani. És meg vagyunk győződve arról is, hogy ha valamit nem lehetett megvalósítani, ott lehetetlenség állotta útját. De arról is meg vagyunk győződve, hogy az a lehetetlenség relatív marad és Te tovább fogsz harcolni, küzdeni azért, hogy elérd azt, ami ma még lehelellen. (Elénk éljenzés.) De másrészt könnyű lesz a feladat megoldása azért, meri Te itt a mi sorainkban velünk együtt küzdőnél, velünk együtt szenvedtél, velünk vérzettéi. Te tehát isinered a birói kar sebeit, tudod, hogy hol kell azoknak gyógyításába fogni, Te a leghivatottabb orvos vagy, tudod, mit kell orvosolni. (Elénk éljenzés.) Mi tehát, mikor — ismételem — a legnagyobb bizalommal és megnyugvással nézünk a Te működésed elé, még arra kérünk, hogy eddigi nemes barátságodat tartsd meg mindnyájunk részére személyesen továbbra is és azt kívánjuk, hogy működésedet siker koronázza, az Isten áldása kisérje, hogy ez a működés ne legyen Csak elemér, hanem tartós, évekig tartó. A költő szavaival fejezem be üdvözlésemet: «Hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül!» (Hosszantartó zaj, éljenzés és taps.) A nagy éljenzéssel fogadolt beszédre Grecsák Károly meghatottan válaszolt és többek közt a következőket mondta: — Ölt történt az egyesület pozsonyi közgyűlésén, amikor a birói függetlenség ellen intézett merénylettel szemben foglaltunk állást. Azzal a merénylettel szemben, mely gyökerében akarta megtámadni a birói függetlenséget, amely rést akart ütni a birói függetlenség alapfundamentumán: az áthelyezhetetlenség és az elmozdíthatallanság elvén. Akkor történt, hogy mikor vállvetve íogunk kezet arra a nemes és nagy célra, hogy ezt a támadást visszaverjük, az akkori kormányzati férfiak az én működésemet összehasonlították azzal, amit a büntető törvénykönyvben lázitásnak neveznek. Akkor én ezzel a váddal szemben azzal a kijelentéssel éltem: ha azt értik lázítás alatt, hogy én a törvény parancsoló intézkedéseivel szemben akarok valami mozgalmat indítani, akkor ez rágalom, melyet vissza kell utasítanom. Ha azonban a szónak abban az értelmében értik a lázílást, hogy én minden rendelkezésemre álló erővel és tehetséggel, ha kell agitálok is azon törekvések ellen, melyek a birói függetlenség meggyöngítésére irányultak, akkor igenis lázitok és lázítani fogok mindaddig, amig az isteni gondviselés tőlem az erőt el nem veszi. (Zajos éljenzés.) Akkor t. barátaim én azt hitlem, hogy az én kifakadásom, az én méltó felháborodásomnak kifolyása volt. És ma majdnem azt merem hinni, hogy ihletszerű jövőbe tekintés volt. Mert íme az isteni gondviselés útjai odavezettek, hogy részese lettem annak a kormányhatalomnak, melynek igenis módjában van megteremteni mindazon szükséges előfeltételeket, melyek a birói függetlenség teljes kiépítéséhez fognak vezetni. (Zajos éljenzés). És én ma is csak azt mondhatom, hogy bárminő megváltozott hatáskörben, de ugyanazzal a lelkesedéssel és ugyanazzal az elszántsággal fogom a birói függetlenség érdekeit szolgálni, mint a hogy szolgáltam eddig. (Hosszantartó zajos éljenzés.) Ha én külsőleg meg is válok attól a testűiéitől, melyet nemcsak becsülni és szeretni, hanem csodálni tanultam meg azon évek hosszú láncolata alatt, amelyet kebelében töltöttem, én tudom, hogy abban az új hatáskörben is első és legszentebb kötelességem mindent elkövetni, ami szükséges arra, hogy a bírónak megadjuk erkölcsi és anyagi függetlenségét, amire, ha valahol, éppen ebben az országban van különösen szükség. (Zajos éljenzés.) Fájdalmasan érint engem is, hogy én mg külső vonatkozásaiban kénytelen vagyok megválni ettől az egyesülettől, azonban állíthatom, fogadom, hogy teljes lelkemmel itt maradok köztetek, bármily munkára szólítanak is fel a jövő eseményei. (Elénk éljenzés.) És amidőn érző szívvel hálás köszönetei mondok azért, hogy eddigi birói pályámon azzal a meleg szeretettel támogattatok, amely megadta nekem azt az erkölcsi súlyt, hogy az én szavam nem maradt csak pusztába kiáltott szó: arra kérlek benneteket, hogy új működési körömben se vonjátok meg tőlem ezt a baráti szeretetet, ne vonjátok meg azért, hogy azokat a nagy fenséges eszméket, amelyeket a Birói és Ügyészi Egyesület zászlójára írtam, a jövőben necsak hirdessem, hanem érettük cselekedjem is. (Elénk éljenzés.) Erre kérem a ti láinogatáslokat és akkor azt hiszem célhoz lógunk jutni, mert azt mondhatom, hogy ezek az eszmék a mai kormányban kedvező visszhangra találtak. (Hosszan tartó zajos éljenzés és taps.) Birói státus javítás a képviselőház pénzügyi bizottságában. Folyó hó 22-én tárgyalta a képviselőház pénzügyi bizottsága a kormány által benyújtott indemnitási javaslatot. A tárgyalás során Grátz Gusztáv pénzügyminiszter az igazságügyi kormánnyal egyetértve az indemnitási javaslathoz egy új 13. szakaszt javasolt, amely szerint: I. A curiai birói címmel és jelleggel felruházott táblabiráknak az 1907 :1. t.-c. 2. szakaszában megállapított száma tizennyolcra, a királyi curiai birói címmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnökök száma szintén tizennyolcra emeltetik. (Ez az intézkedés tizzel szaporítaná a curiai birói címmel és jelleggel felruházottak számát.) II. Az elsőlblyamodású bíróságokhoz kinevezett törvényszéki tanácselnökök, törvényszéki birák, járásbirák, törvényszéki telekkönyvi betétszerkesztő birák, valamint a királyi ügyészségekhez kinevezett ügyészek együttes létszáma, az 1908: VI. t.-c. 1. szakaszától és az 1914/15. évre szóló állami költségvetéstől ellérőleg az egyes fizetési osztályokban így állapíttat ik meg: A VI. fizetési osztályban 330 királyi törvényszéki tanácselnök, táblabírói címmel és jelleggel felruházott királyi törvényszéki biró, járásbiró, telekkönyvi betétszerkesztő biró és királyi főügyész helyettesi címmel és jelleggel felruházott királyi ügyész. (A szaporítás ilt 70, táblabírói címmel és jelleggel felruházott biró, illetve főügyészhelyettes, ügyész volna.) A VII. fizetési osztályban 1050 királyi törvényszéki biró, járásbiró. telekkönyvi betélszerkeszlő biró és királyi ügyész. (Az előléptetések száma itt 100 volna.) A VIII. fizetési osztályban 1343 királyi törvényszéki biró, járásbiró, lelekkönyi betétszerkesztő biró és királyi ügyész. Az eddig rendszeresítve volt albirói és alögyészi állások megüresedésükkor megszűnnek. Az egyes fizetési osztályokra megállapított létszám csak külön törvénnyel vagy költségvetési törvénnyel változtatható meg. (Az előléptetés itt 140 s az albirák és alügyészek mind bírákká és ügyészekké lépnek elő, mint azt már nekik 1913-ban megígérték.) III. Az igazságügyminiszter felhalalmazlalik, hogy az itt felsorolt állások betöltése iránt az 1914/15. évre szóló állami költségvetésben megállapított létszámtól eltérőleg az új keretekben inlézkedhessék, továbbá felhatalmaztalik, hogy a bírósági jegyzői állásoknt az 1914/15-re szóló állami költségvetés előírásától eltérve akként töltse be, hogy az állások fele a X., másik fele a IX. fizetési osztályba jusson. Ezt az intézkedést három költségvetési évre feloszlott egyenlő részletben kell végrehajtani. A vitában résztveit Beöthy László, br. Papp Géza és Nagy Ferenc a javaslattal szemben foglaltak állást. A bizottság dacára Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszler és Grecsák Károly többízbeni felszólalásának — habár az egész javaslat mindössze évi 800,000 K új kiadást jelentett volna, — a javaslatot nem fogadta el! Birói szervezeti törvénytervezet. A birói szervezeti javaslat megvitatására kiküldött bizottság f. hó 8. és 11-én Grecsák Károly egyesületi elnök elnöklete alatt a bizottság összes tagjainak részvétele mellett ülést tartott. Az ülésen a bizottság az egyes előadók előterjesztése alapján az egész anyagot letárgyalta és megállapodott az összes kérdésekre vonatkozó főbb irányelvekben. A bizottság az egyes előadókat megbízta, hogy a megállapodások alapján a nekik kiosztott részekre vonatkozó részletes javaslatokat készítsék el. Ezeket a részletes javaslatokat a bizottság szeptember hó folyamán fogja tárgyalni. Időközben szervezeti reformunk kérdésével foglalkozott az Országos Ügyvédszövelség is. A szövetség ülésén dr. Lévy Béla volt az önálló bírói és ügyészi status visszaállítása kérdésének előadója. Nagyszabású beszédéből közöljük az alábbi részleteket a határozati javaslattal együtt: A világháború a magyar nemzetet súlyos probléma elé állította : a magyar állam további fennállásáról, a nemzet létéről volt szó. Nemzetünk az erőpróbát sikerrel kiállította, hála a Gondviselésnek, a magyarság önfeláldozásának és csapataink hősiességének a világháború, amelynek kedvezőtlen kimenetele a török hódoltságnál is nagyobb veszedelem lelt volna, a mi győzelmünkkel fog végződni,