Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)
1916 / 55. szám - A korhatár
Melléklet a ((Jogtudományi Közlöny* Í916. évi ih. számához. VII. évfolyam. Budapest, 1916. április 1. 55. szám. BIRAK ES ÜGYÉSZEK LAPJA Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője Felelős szerkesztő Dr. LÁNYI MÁRTON az egyesület titkára Kiadótulajdonos Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület Szerkesztőbizottság : dr. SCIIUSTER RUDOLF a magyar kir. szabadalmi tanács elnöke, dr. DEGRÉ MIKLÓS budapesti kir. Ítélőtáblai tanácselnök, dr. NIETSCIIE GYŐZŐ a magyar királyi szabadalmi hivatal elnöke, dr. KOVÁCS MARCELL budapesti királyi Ítélőtáblai biró, dr. MENDELÉNYI LÁSZLÓ a magyar kir. Guria elnöki tanácsosa, dr. LÁNYI MÁRTON kir. törvényszéki biró, szerkesztő. Szerkesztőség: L Ráth György-u. 20. sz. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4. sz. Megjelen havonként július és augusztus kivételével. Előfizetési dij: Egész évre 6 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. A korhatár. Az 1869. évi IV. t.-czikk 15. szakaszának az a rendelkezése, a mely szerint a törvényesen kinevezett biró a törvényben meghatározott eseteken és módokon kívül hivatalából cl nem mozdítható, valamint ugyanezen törvény 16. szakaszának a biró álhelyezheletlenségét megalapító rendelkezése, a birói függetlenségnek két oly alapvelő biztosítéka, a mely nélkül birói függetlenségről szó sem lehet. A biró elmozdílhallansága nagy elvének a következetes keresztülvitelében intézkednek továbbá az idézett 1809. évi ÍV- t.-cz. 17., illetve az 1912. évi VII. t.-czikk 10. szakaszai is úgy, hogy a biró, és pedig a kir. Cüria iléjőbirája és az e bírákkal egyenlő vagy magasabb rangú ítélőbíró és ügyészségi tag 70-ik életévének, más Ítélőbíró és ügyészségi tag pedig G5-ik életévének betöltése előli hivatalból csak azon esetben helyezhető nyugalomba, ha tesli vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére végképen képtelenné váll. Ezen a biró elmozdílhallanságál garantáló nagy elvi rendelkezésen rést üt azonban, ugyanezeknek az idézett szakaszoknak az új nyugdíjtörvény 124. szakasza által fenntartóit az a további rendelkezése, a melynek értelmében 70-ik, illetve 65-ik életévének betöltése esetében az illető biró a törvény erejénél fogva nyugalomba lép; mert a testi és szellemi erőnek akármilyen magas életkorhoz kötött megfogyatkozásának a vélelme kétségtelenül azt eredményezheti, hogy a még testi és szellemi erejének teljességében levő biró is kénytelen otthagyni áldásos birói működésének színterét csak azért, mert a testi és.szellemi ereje hanyatlásának hamis feltételezéséből kiinduló törvény, birói működésének ezt a korhatárát megállapította. Egyenes negaliója azonban a törvényben biztosított elmozdíthallanság nagy elvének a fenlidézett törvényhelyeknek az a további rendelkezése, hogy a biró az elért korhatár napján nyuga lomba lép, kivéve, ha az igazságiigyminiszter állal hivatalának folytatására felszólítlalik és szolgálni kiván. Ez a nyugdíjtörvény 124. szakasza állal fenntartott intézkedés minden egyéb érdeket szolgálhat, csak a birói függetlenség érdekét nem. Mert ez a szerencséden intézkedés a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak a 70-ik vagy 65-ik életévét betöltött bírónak a függetlensége teljesen ki van szolgáltatva a mindenkori igazságügyminiszternek kénye-kedvének; mert hiszen a törvénynek idézett rendelkezése alapján a mindenkori igazságügyminiszler nincsen semmiféle tekintethez kötve abbeli elhatározásában, hogy a korhatárt elért bírót hivatalának folytatására felszólítsa, avagy a már erre felszólított bírót utóbb bármikor, tehát 24 órán belül is, a szolgálatból ismét elbocsassa és nyugalomba küldje. Más államban a birói élethossziglan nevezik ki. A némelbirodalmi 1877-iki szervezeti törvény 6. szakaszában kifejezetten ügy rendelkezik, hogy «die Ernennung des Michters erfolgt auf Lebensdauer)), ugyanígy rendelkezik az osztrák 1867-iki alaptörvény 5. szakasza is. Még az amerikai egyesült államokban is, a hol pedig némely államban az állami törvényszékek biráit a nép választja 2—7 év tartamára, magának a szövetségi törvényszéknek a biráit ugyancsak életük egész tartamára nevezi ki az Egyesült-Államok elnöke. A birói függetlenségnek nagy biztosítéka jut kifejezésre ezekben a rendelkezésekben, a melyek a birói tevékenységnek még törvényben sem akartak időbeli határi szabni, abból a nagy gondolatból indulva ki, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének az érdeke köveleli meg, hogy a kinevezeti biró birói működésének csak az a természeti törvény szabjon időbeli határt; a mely az emberi tevékenységet, az arra való képtelenség okából szorítja halárok közé. Ezek a törvényhozások nem akartak szembehelyezkedni a minden tételes törvénynél erősebb ezzel a természeti törvénynyel, a mely a munkaképtelenség időbeli halárát nem egy mindenkire egyaránt erőszakosan megállapított általános vélelemmel, hanem mindenkinél egészen saját egyéniségéből folyó más-más alapon szabja meg, és ezek a törvényhozások nem akarták az igazságszolgáltatást ezzel az alaptalanul felállított vélelemmel megfosztani sok olyan jeles bírótól, a kik munkabírásuknak teljességéhen az igazságszolgáltatásnak még igen sok hasznot hajthatnak. Ezek a törvényhozások nem lartollák helyénvalónak a bírónál a munkaképtelenség vélelmét felállítani, hanem a munkaképtelenség tényleges beálltának a megállapítása iránt úgy rendelkeznek, hogy az adott eselben annak beállta mindig és csak független biró állal legyen megállapítható. így a némctbirodalmi jog a birói szervezetről szóló törvény 8. szakaszában azt rendeli, hogy akarata ellenére a biró csakis a törvényben meghatározóit okból és formák közölt és csakis birói határozattal helyezhető nyugalomba. A német particularis jogban pedig, jelesül Anhallban, Braunschweigban, Brémában, Hamburgban, Ilessenben, Mecklenburgban és Poroszországban érvényben levő szervezeti szabályok szerint az élethossziglan kinevezett biró akarala ellenére csakis lesli vagy szellemi gyengeség okából helyezhető nyugalomba, még pedig csakis az illetékes fegyelmi bíróságnak vagy az illetékes főtörvényszék plenumának határozata alapján. A Badenban, Bajorországban, Lübeckben, Oldenburgban, Sachscn-Weimar és Sachsen-Allenburgban, továbbá Szászországban és Würltembergben érvényben levő jog szerint a biró lényleges szolgálatára nézve korhalár van ugyan megállapítva, azonban a felelt, hogy a megállapított korhatárnál vélelmezett szolgálatképtelenség esete fennforog-e vagy sem, mindig vagy az illetékes fegyelmi bíróság vagy pedig a megjelöli bíróságnak a plénuma határoz, és még Szászországban is, a hol az 1880. évi márcz. 4-iki szervezeti törvény szerint a 65-ik életévét betöltött biró az igazságügyminiszter által nyugalomba helyezhető, ennek határozata ellen felebbezésnek van helye a főtörvényszék megerősített fegyelmi tanácsához. Az osztrák 1867-iki alaptörvény 6. szakasza is úgy rendelkezik, hogy a birák élethossziglan neveztetnek ki; ezen elvi rendelkezésnek a végrehajtásában pedig az 1896 november 27-iki szervezeti törvény 19. szakasza által hatályában fenntartott 1853. évi május 3-iki