Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 43. szám

331 sülnek. Veszedelmes úton járunk, mely a morátorium megszüntetése után meg fojíja magát bőszülni, holott minden helyes morátoriumrendelet főczéljának annak kell lennie, hogy a hitelező és adós közt fennforgó érdekellentétet lehetőleg kiegyenlítse. Ezt pedinézetein szerint csak akkor érhetjük el, ha a bíróságainknak sokkal nagyobb teret engedünk át, mint eddig. Ezért adjunk szabad kezet a bírónak e kérdésben, jobban lógunk járni, mintha a biró kezét mintegy gúzsba kötjük. Az első perfelvételi tárgyalások. A budapesti kir. törvényszéknél 1915 január -28-án délelőtt 10 órakor voltak az első szóbeli perfelvételi tárgyalások. A tárgyalásokat, a büntető törvényszék esküdlszéki termében tartották meg. A 3 P. 30001 1913. sz. ügyben a tárgyaláson dr. Juhász Andor a törvényszék elnöke elnökölt, a tanács tagjai Schwicker Richárd és Gyenes Mátyás törvényszéki birák voltak. A tárgyaláson jelen voltak: Balogh Jenő igazságügyminiszter, Vmlász Lipót, Tó'ry Gusztáv államtitkárok, Cmlhó Ferencz a budapesti kir. tábla elnöke, Sólyom Andor és Térfy Gyula miniszteri tanácsosok, Fodor Ármin curiai biró, Baloghy György a budapesti büntetőtörvényszék elnöke, Degré Miklós curiai biró, a központi járásbíróság vezetője, Moravcsik Ernő Emil egyet. t;inár és a birói karból még igen sokan. Ott volt a budapesti ügyvédi kamara részéről Brüll Ignácz, Pap József és Blauner Mór, budapesti ügyvédi kör részéről pedig Burián Béla, Szmikk Lajos, Gyöngyösi József és Popper Tódor. Juhász Andor megnyitó beszédében többek közölt a következőket mondotta: Jogszolgáltatásunk fejlődésében nevezetes fordulópontot jeleznek a mai napra kitűzött első szóbeli perfelvételi tárgyalásaink. Búcsúztatjuk a sokat ócsárolt, elöregedett törvénykezési szabályzatunkat és üdvözöljük a fiatalság erejétől duzzadó új polgári perrendtartást. A tisztes multat megillető kegyélettel fordítsuk meg a czímert sírboltja felett. A perrendtartás hatálybalépésének a világháború forgatagába került időpontja sokszorosan fokozza azokat a kötelességeket, a melyek azokra a férfiakra nehezednek, a kik a törvénykezésben való részvételt hivatásul, életczélul választották. A fokozott kötelességeknek fokozott ügyszereletei kell szembehelyeznünk. Merítsünk erőt és SZÍVÓS kitartást a helyzet fenséges voltából. Mert felemelő gondolat az, hogy van ezen a földön egy sokat szenvedett, nem ismert, vagy félreismert, elszigeteli kis nemzet, a mely akképen veszi ki részét ebből a kataklizmából, hogy a inig a polgárság egyik része, a nemzet virága, halálmegvetéssel küzd és vérzik a csatamezőn, hősiességével és hazaszeretelével magára vonva az egész világ figyelmét, addig az itlhonmaradoltak nagy lélekerővel és önmegtagadással nemcsak fenntartják a polgári és gazdasági élet rendjét, hanem fanatikusan bizva jogos ügyük győzelmében, éppen most helyezik biztosabb alapokra az egyéni és állami élet haladásának legfontosabb tényezőjét, az igazságszolgáltatást. Az új törvény alapelve a szóbeli tárgyalás közvetlensége és nyilvánossága. A birói dolgozószobák fülledt levegőjét felváltja a tárgyalótermeknek a néplélek megnyilatkozásától áthatott szabadabb atmoszférája. A közvetlenség termékenyítő ereje szervesebb kapcsolatba fogja hozni a birót a néppel, a birói felfogást az élet felfogásával. A biró erős pervezető hatalma és a közvetlenség, véglegesen egyesíteni fogja az igazságnak alaki és anyagi igazságra szétdarabolt fogalmát, aminthogy az igazság valójában egy, a melyet csak az elavult perjogi elvek választottak kétfelé akképen, hogy az egyik oldalra került maga az eszme, a másik oldalra annak az üres foglalatja. A közvetlenség és a nyilvánosság a biró iránti bizalmat fokozni s az ítélkezés népszerűségét emelni van hivatva. A polgárság közvetlen közelről fog meggyőződhetni arról, hogy a biró független, igazságos és pártatlan. Hogy a bíróság előtt lehullanak a válaszfalak és a bírónak csak egy vezérlő csillaga van s ez a jogeszine uralma. Szoeziális, gazdasági és technikai életünk mai fejlettsége és a modern jogrendszerek sokfelé ágazása mellett, az igazság érvényesülésének nélkülözhetetlen őre és előmozdítója, a jogát féltő, igazságáért küzdő embernek kellően meg nem becsülhető barátja és támasza a hivatása magaslatán álló ügyvéd. A birói és ügyvédi karnak egymást megbecsülve és támogatva, az apró félreértések mérgét össze nem gyűjtve, élethivatásuk súlyát és bajait átérezve és méltányolva, a közös nagy czél érdekében kell egyesülnie ezekben a történelmi időkben. A magyar jogszolgáltatás ügye csak az esetben arathat végleges győzelmet, ha annak lobogóját biró és ügyvéd becsületes, erős kezekkel együttesen emelik magasra. Vegyük ezek után az uj törvénykönyvet, a mely évtizedek óhajának a megvalósulása s törvénykezésünk fejlődésének a záloga — mély megilletődéssel s a nemzeti kultúra nagy czéljai iránt tartozó lelkesedéssel a kezünkbe s nyissuk meg az igazságszolgáltatás uj korszakát azzal a jelszóval, a mely a végeken küzdő véreinkel is lelkesíti: «Előre, bátran előre!» A nagy tetszéssel és tapssal fogadott beszéd után szólásra jelentkezett: dr. Brüll Ignácz, a ki többek közölt a következőké mondotta : Én meg vagyok győződve arról, hogy bíróságaink vállvetve fognak közreműködni az ügyvédi karral azon, hogy az uj perrendtartási intézménynek testet adjunk és lelket kölcsönözzünk, és ez által jogkereső közönségünket részesítsük azon jótéteményekben, a melyeknek alapjai a törvényben le vannak rakva. Azon állandó közvetlen érintkezés által, a melybe az ügyvédség a bírósághoz lép, még szorosabbra fog lüződni azon testvéri együttérzés, a mely ezen kél kar között már ez idő szerint is fennáll. Meg is vagyok róla győződve, hogy ha lesz is e kél kar tagjai között bizonyos versengés, ez csakis a törvény mentül szélesebb és elmélyedettebb tudása, valamint a peranyag alapos ismeretére fog szorítkozni. Ezen meggyőződésemben hiszem, hogy a bíróság és az ügyvédség vállvetett együttműködése biztositni fogja azt, hogy ezen reformunk az életbe be fog válni és melegen óhajtom, hogy az így is legyen mindnyájunk elégtételére, igazságszolgáltatás javára és a haza dicsőségére. Ezután sorra került a mai napra kitűzött ügy tárgyalása : a Magyar Építő Részvénytársaság budapesti bejegyzett czégnek a Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság elsőrendű, a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság másodrendű és a Marostordai Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság harmadrendű alperesek ellen jogviszony megállapítása, illetőleg 1.095,413 korona 73 fillér és 713,560 korona névértékű értékpapír, továbbá biztosítéki váltók kiadása iránti pere. Felperes képviseletében dr. Doroghi Ki vin ügyvéd terjesztette elő a kereseti kérelmet. Az ellenfelek ügy védei : dr. Glücklich Emil és dr. Pásztor József felperest keresetével elutasítani kérték. Ezután a keresk. szakosztály kezdte meg a tárgyalását. Itt ilr. Vályi Sándor, a törvényszék másodelnöke elnököli Bírák voltak: Petőcz Gyula, Ménesi Illés törvényszéki birák. Váíyi Sándor másodelnök beszédéből kiemeljük a következőket : Meg kell mutatnunk, hogy a kereskedelem jogi Ítélkezés magas színvonala és jósága nem attól függ, hogy ezt a funkeziót a jogélet egyéb vonatkozásaitól elzárt külön birói testület, áthelyezhetlenül odakötött birák részvételével gyakorolja, hanem abban rejlik a garanczia, hogy igazságosztó működésünk alkalmából érezzük át hazánk kereskedelmi és ipari életműködése egészséges lüktetésének fontosságát és kellően éljük bele magunkat a kereskedelmi életviszonyok specziális kívánalmainak és fejlődési feltételeinek megismerésébe. Ha ebben a szellemben fogjuk a kereskedelemnek és az odatartozó érdekeltségnek jogszerű érdekeit s ezzel hazánk közgazdasági fejlődését Ítélkezésünkkel előmozdítani, úgy kereskedelmi jogszolgáltatásunk színvonalának alább szállásától tartanunk nem kell. A mikor a világszerte életet, anyagi és erkölcsi javakat könyörtelenül eltipró háború és ennek nyomán a lelkekben felgerjed