Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 43. szám

332 g>ülölködés és szenvedélyek, letörölték a nemzetközi jog törvénytábláiról a jog, méltányosság, kölcsönösség és emberszeretet nehezen kiküzdött axiómáit, hazánk kulturtörténelmének örök dicsőségére fog szolgálni e mai nap, a mikor ily nehéz viszonyok között is megvolt lelki erőnk és emberszeretetünk egy oly jogrendszernek bíróságaink csarnokaiba bevezetésére, a melynek alapeszméje, legfőbb irányzata és czélja az igazság érvényesítésének a jogegyenlőség elve alapján megkönnyítése, a jog uralmának megszilárdítása, a béke egyik legfőbb áldásául szolgáló jogbiztonságnak megteremtése. Ezután dr. Pap József szólalt fel: A tényállás keresésében, mi ügyvédek, ezentúl a bíróságban egy új munkatársat kapunk, a ki velünk karöltve, törekvéseinket elősegítve, az állam hatalmának atributumaival ellátva, hathatósan fog közreműködni a valódi igazságosság megállapításában. Mi ügyvédek viszont a bíróságot ez irányú munkálkodásában támogatni fogjuk őszinte lojalitással, igazságszeretettel és buzgalommal. Úgy képzelem a viszonyt a birák és ügyvédek közölt, mint a hogy az jelenleg a harczmezőn van. Bátor és vitéz seregeink a német szövetségessel vállvetve együtt küzdenek egy czélért, nem féltékenykednek egymásra, mert csak egy gondolat vezérli és lelkesíti őket, a győzelem. A tárgyaláson is csak egy gondolat és lelkesítő czél van: az igazságnak a diadala. A pestvidéki kir. törvényszéknél 1915 évi január hó 29-ikén 9 órakor tartattak meg az első perfelvételi tárgyalások. A tárgyalásokat dr. Félix Antal, a pestvidéki törvényszék elnöke vezette, mint szavazók résztvettek : Bakóczy István és dr. Almási Antal kir. törvényszéki birák. A tárgyalást dr. Félix Antal a következő beszéddel nyitotta meg: Úgy érzem, hogy mulasztást követnék el, ha, mielőtt a tárgyalást megnyitnám, nem utalnék annak a ténynek jelentőségére, hogy a kir. törvényszék a mai napon első izben fog a törvényszék, mint elsőfokú biróság hatáskörébe tartozó polgári perben szóbelileg tárgyalni. Az 1911. évi I. t.-cz.-kel elvégre a mi nemzetünk is birtokába jutott egy oly eljárási szabálynak, mely a szóbeliség elvén alapulván, a közvetlenséget a per minden szakában megvalósítja és ily módon a kitűzött czél elérésére : az igazság kiderítésére és érvényre juttatására biztos módot és eszközt ad. Lelkes örömmel fogadtuk mindnyájan ezen perjogi alkotás törvénybe iktatását és őszinte örömmel töltött el, hogy, ime, elérkezett az az időpont is, a mikor a gyakorlati alkalmazásnak tere is megnyílt előttünk. Pedig nehéz időkben történik ez az életbeléptetés, ágyúdörgés és csatazaj környezi békés munkánkat. Törvényszékünk specziális helyzete tőlünk még fokozottabb odaadást kíván, mert valóban a legszerényebb igényeknek sem meg felelő környezetben kell az új rendet inaugurálnunk. De ez is a hadiállapot következménye, szívesen viseljük el tehát ezeket a nehézségeket is. De különben is, miként nem a köntös teszi az embert, a bíróságot sem a fényes tárgyalóterem teszi. Hisz épp a legutolsó időben láttuk, hogy az úgynevezett legműveltebb nyugaton, aranytól és márványtól ragyogó palotákban trónoló bíróságok valóban nem «gyűlöletet félretéve)) és nem «kedvezés és kedvkeresés nélkül* hoztak ítéleteket. A benne lakozó szellem, a lélek avatja fel a birót az igazság igazi papjává és ezért, ismerve testületemet, bizom benne és tudom, hogy ez a biróság az új fegyvert is régi derék hagyományaihoz méltón fogja forgatni. A beszéd elhangzása után felszólalt az ügyvédi kar részéről a tárgyalás alá került első ügyben mint felperesi képviselő dr. Cscrha Dezső újpesti ügyvéd. Ezután megtartattak a perfelvételi tárgyalások. Egyről-másról, a polgári perrendtartás köréből. Irta: Kovács Mihály kisjenői vezető kir. járásbiró. A polgári perrendtartás életbelépése óta még igen kevés idő telt el, azonban már ezalatt is több oly eset merült fel birói gyakorlatomban, a mely megbeszélés tárgyát képezheti. Ugyanis a Pp. 186. §-a szerint, ha felperes a perfelvételi határnapon a keresettől eláll, a biróság alperes kérelmére, az elállási végzéssel megállapítja, egyben a leiperest a felmerült költségek megfizetésére kötelezi. Ennek perjogi hatálya van, magánjogi hatály.', azonban fennmarad, a fenti §-ban körülírtak szerint. Ettől különbözik a Pp. 187. §. második bekezdésében és a 390. §-ban írt joglemondás, a mikor is felperes a keresettel érvényesített jogáról, a követelésről mond le, a minek már magánjogi hatálya van. Ez esetben az ellenfél kérelmére ítéletet köteles hozni a biróság, melyben felperest a költségekben is elmarasztalja. Igen ám, de hátha alperes nem kér Ítéletet? Az esetre, ha alperes előadja, hogy nem kér ítéletet, a peres eljárást azonban kéri megszüntetni és felperest a költségekben marasztalni, úgy a biróság nem hozhat Ítéletet, mivel a fenti §-ok szerint, csak alperes kérelmére hozandó meg az ítélet, leghelyesebb tehát, a mint a régi eljárásban is megvolt, hogv a biróság végzéssel megszünteti a peres eljárást és a költségben elmarasztalja felperest.* Egy esetben megtörtént, hogy az első érdemleges tárgyalás befejeztével, felhívta a biróság felperest, egy bizonyos okiratnak záros határidő alatt leendő becsatolására; felperes azonban ezen haláridő alatt egy példányban beadott egy kérvényt, a melyben bejelentette, hogy a pert leteszi, kéri a peres eljárást megszüntetni és vele szemben megállapítani alperes költségéi. Ilyenkor, mivel a Pp. 137. §-a szerint a beadványokat a szükséges számú példányokban kell beadni, a Jüsz. 157. §-a értelmében fel kell hívni felperest, hogy pótolja a hiányokat. Pótlás után pedig egy példányát a kérvénynek azzal kézbesíti a biróság végzés kíséretében alperesnek, hogy jogában áll Ítéletet kérni, mert ha (egy bizonyos és a végzésben meghatározott haláridő alatt) nem kér Ítéletet, úgy a biróság végzéssel megfogja szüntetni a peres eljárást. E határidő letelte után pedig az eredménynek megfelelőleg intézkedik a biróság, vagyis ítéletet vagy végzési hoz, a peres eljárást abban megszünteti és felperest elmarasztalja a perköltségekben.** Előfordult az az eset is régebbi gyakorlatomban, hogy alperes nem kérte költségben marasztalni felperest, hihetőleg bíróságon kivül kiegyeztek, hanem egyszerűen kérték a peres eljárást megszüntetni és az ügyvédi díjakat s költségeket saját fél ellen megállapítani. Saját fél ellen kérték már a perrendtartás életbelépése óta is, az ügyvédi dijakat megállapítani a fentebbi esetekben is. Ha tehát a tárgyaláson jelen vannak a peres felek is, képviselő ügyvédeik is, valamennyien kérik az ügyvédi díjakat és költségeket saját fél ellen megállapítani, amennyiben e díjak s költségek a periratokból megállapíthatók, úgy nincs akadálya a megállapításnak, idő, munka és költségkímélés szempontjából; tanácsos is ezt akkor megállapítani, nem forog fenn szüksége annak, hogy a Pp.-t életbeléptető 1912. évi LIV. t.-cz. 18. §-ában írt külön eljárás lebonyolíttassék, a mi csak idővesztés, munkaszaporulat lenne, a félnek pedig költséget okozna. Más esetben kérték az ügyvédi díjakat s költségeket megállapítani saját fél ellen, a mikor ugyanis egyezséget kötöttek. A Pp. 423. §-a szerint a biró az egyezséget végzéssel tudomásul veszi és a felek kérelmére a költségeket megállapítja. Itt természetesen perköltségről van szó. Amennyiben azonban a peres felek is jelen vannak, ők is, képviselő ügyvédeik is kérik az ügyvédi díjakat és költségeket megállapítani saját fél ellen, úgy a jelen esetben is czélszerű azokat megállapítani, az egyezséget tudomásul vevő végzésben, a fenti hármas okból. E végzés ellen természetesen felfolyamodással élhetnek úgy a peres felek, mint képviselő ügyvédeik, ha nincsenek megelégedve a megállapítással, mert az egyezséget tudomásul vevő végzés ellen is van helye felfolyamodásnak, a mi a Pp. 423. §-ából kitűnik. Ez * Helyesebben : a biróság a felperes nyilatkozatát elállásnak miuősiii és azt a 18G. §. harmadik, illetve a 187. §. második bekezdése értelmében végzéssel megállapítja. ** A beadvány folytán nem határidői, hanem tárgyalási határnapot kell tűzni «Perletételt» a Pp. nem ismer. Ebben az esetben a 187. §. alkalmazandó. A biró — a felek nyilatkozataihoz képest — vagy végzéssel állapítja meg az elállást \yy lemondás alapján Ítéletet hoz, vagy (a mint ezt a 187. §. harmadik mondata elfírja) a felperes mulasztása alapján határoz (430. §.).