Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - 1923 : XXXIX. t.-c.

SZEMLE közös hadügyminiszter az alpereshez szeptember 4-én rendeletet intézett, amelyben megtiltotta a Románia részére rendelt mindennemű áru készíté­séi vagy befejezését és elrendelte, hogy minden nyersanyaga s munkaereje belföldi szükséglet kielégítésére fordittassék. 1917 április 7-ikén alperes azt irta a felperesnek, hogy a szerződést megszűntnek nyilvánítja, mert Románia és Ausztria-Magyarország között háború dühöng és az ennek következtében a m. kir. kormány által tett intézkedések az uszályok szállítását lehetetlenné teszik. Felperes ezzel szem­ben ragaszkodott a szerződéshez, alperes pedig az 1917 júliusban elkészült két uszályt, a kereskedelmi miniszter által megadott kivileli engedély alapján, egy bolgár hajósnak eladta. Felperes 1920. évben a budapesti kir. törvényszék elölt keresetet indí­tott az uszályhajók szállítása s a késedelemből eredő kár megfizetése iránt. Az elsőbiróság a keresetet 1920 április 16-án 12. P. 30.025/1920. sz. a. kelt ítéletével elutasította, mert a hajók az alperes hibáján kívül csak 1916 augusztusban, a román háború kitöréséi közvetlenül megelőzően készültek el, amikor már nem lehetett volna a Romániában lakó felperes részére való kiszállítási engedélyt szerezni, illetve a hajókat tényleg kiszállítani ; alperes tehát, aki a hajóknak bizonytalan ideig való megőrzésére nem volt köte­lezhető, az ügylettől elállhatott és a hajók felett rendelkezhetett. A fellebbezési eljárás során a Jóvátételi Bizottság a szóban forgó két uszályt azok közé kívánta sorolni, amelyekért a magyar állam jóvátétellel tartozik ; a görög kir. kormány pedig diplomáciai uton közölte, hogy a peres szerződés teljesítéséi a trianoni békeszerződés 234. cikk b) pontja alapján köveleli. A fellebbezési bíróság mindenek elölt azt vizsgálta, hogy az ügy rendes bírói útra tartozik-e ? Ez az igény a Bsz. 234. §. b) pontja alá eső „ellenségek között kötött szerződésen" alapulónak jelentkezik. A szerződés nem vált a 234. §. b) pontja alapján hatálytalanná : mert a görög kormány a szerződés teljesí­tését „közérdekből" kellő időben követelte. A Bsz. 239. §. b) pontja és 240. cikke egymással ellentétben állóknak mutatkoznak : mert az előbbi a közérdekből fentartott szerződésekből kelet­kezett vitás kérdéséket általában a Vegyes Döntő Bíróság hatáskörébe utalja, — utóbbi pedig kijelenti, hogy valamely illetékes bíróság, tehát a magyar bíróság is, hozhat ily vitás kérdésekben Ítéletet. Ez az ellentét azonban csak látszólagos. A Bsz. világos — a 161., 180. cikkben és egyebütt is megnyilvánuló — egyedüli célja az, hogy a „Szövetséges és Társult Hatalmakat" és ezeknek állampolgárait, minden a háború okozta kárért, vagyoni hátrányért és veszteségért a velük ellenségeskedésben állott hatalomnak és nem e hatalom állampolgárainak terhére kárpótolja. Minden rendelkezése ezt a célt szol­gálja, tekintet nélkül akár a Szövetséges és Társult Hatalmak egyikének vagy másikának, akár a velük ellenséges viszonyban állott hatalomnak a polgári törvénvkezést vagy az anyagi jogot szabályozó törvényeire, törvé­nyes szokásaira vagy rendeleteire. Nem alkot tehát a Pp. rendelkezéseinek és szellemének megfelelő kizárólagos illetékességi okot. Nem érinti Magyar­országnak a háborúval vagy a háborús cselekményekkel összefüggésben nem álló törvényeit vagy rendeleteit : hanem, ha kitűzött céljának elérésé ben akadályt okozóknak mutatkoznának, ugy a Vdb. utján jóvátétel címén kívánja azokat megkerülni. Ezt az egyedüli célt és szempontot figyelembe véve, az ellentétesnek Játszó rendelkezések helyes értelme az, hogy a 239. §. b) pontja csak azokat a vitás kérdéseket utalja a Vdb. elé, amelyeket valamelyik fél már csak a Bsz. életbelépte után kiván ellenfelével szemben érvényesíteni, — de nem kívánja érinteni a Bsz. életbelépte előtt már véghezvitt birói cselekmé­nyeket és az ezek alapján meghozott vagy meghozandó Ítéleteket. Ezek szerint a Pp. 180. §. 1. pontja alá eső s hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény nem forog fenn. Vizsgálva már most a 9590/1922. M. E. sz. rendelettel előirt felfíu,­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom