Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

DR. FELLNER FRIGYES kifejezett értéke fejében 632.664 koronát állítunk be, mert ezeknek a papíroknak túlnyomó része (88%) osztrák kibocsátású papír, az osztrák korona árfolyama mellett (1 arany K = 7.518 o. K). tehát a fenti kamathozadék lényegesen kisebb értéknek felel meg. E számitásnál azt a hányadot vettük a megmaradó Magyarországra, amely hányad a Magvai ország területén levő intézetek tárcájában a fenti értékpapirállományból kimutattatott. Itt vehető számításba az a csekély összeg, amelyet magyarországi hitelintézetek külföldi ingatlanokra folyósított jelzálogkölcsönök alapján évenként annuitásokból bevételeznek a külföldről. Ez az összeg a régi Magyarország hitelintézeteinél 404.100 koronát tett ki, amelyből a mai Magyarország területén levő intézetekre 2707 korona esett. Itt veendő számításba a mai magyarországi hitelintézetek állal, a mai utódállamok területére eső ingatlanokra az ország feldarabolása előtt nyújtott jelzálogkölcsönök után befolyó annuitások összege is, vagyis 164.914 arany korona, amely aktívum gyanánt állítandó a fizetési mérlegbe.4' 6. Kereseti tevékenység az országon kivül. A magyar szent koron.i országai és a külföld között a háború előtt az idegeneknek itt folytatott kereseti tevékenysége elég jelentékeny volt, míg a belföldieknek külföldi üzleti tevékenysége csak kisebb arányokat öltött. Elsősorban meg kell emiékezni a magyar szent korona országaiban üzletüket folytató külföldi részvénytársaságok kereseti tevékenységéről. A biztosítási üzletből a belföld és külföld között teljesített fizetések és szolgáltatások eredménye gyanánt Magyarország terhére évi 2 669.139 korona esett.48 Tekintettel arra, hogy ez idő szerint a külföldi biztosító társulatok tevékenysége elvesztette jelentőségét, e címen passzív tétellel a fizetési mérleget nem terheljük. Számbaveendő a külföldi vállalatoknak magyar földön folytatott kereseti tevékenysége és viszont. A "fizetési mérleg elemét az az üzleti nyereség teszi, amelyet a külföldi vállalatok belföldön és a belföldiek külföldön érnek el. A külföldön székelő és a mai Magyarországon ipartelepet tartó külföldi részvénytársulatok üzleti eredménye a hivatalos statisztikában ki van mutatva. Eszerint 1915-ben a külföldi részvénytársaságok magyarországi telepeinek száma 10 volt, a telepekbe fektetett részvénytőke 22,622.000, a tiszta nyereség 6,608.000 korona. Azóta a külföldi tőke érdekeltsége lényegesen fokozódott, ugy, hogy a mai Magyarországon ipartelepet tartó külföldi részvénytársaságok bevétele az országból — hivatalos becslés szerint — 49 1,337.143 aranykorona. A külföldi ipari tőke azonban nemcsak részvénytársaságok, hanem magánvállalatok alakjában is ad külföldre folyó hozadékot, aminek mérve nyilvánosságra nem kerül.30 De a jövedelmi adóstatisztika kimutatja, hogy 1915-ben a távollevő természetes személyek jövedelme a magyarországi ipari, kereskedelmi és egyéb kereseti foglalkozásokból 11.851,513 korona volt,51 vagyis ennyi összeg folyt évenként külföldi fizikai személyek kezeibe a fenti vállalataik után. A mai Magyarországra — az elveszett területek folytán — a fenti összegből 4.467,195 korona számitható, amelyet arany koronában változatlanul állítunk a fizetési 17 L. Kállay id. jelentés 17. lap. 48 L. Fellner id. Zahlungsbilanz 125. lap. 48 Kállay id. jelentése 17. lap. 50 L. e kérdésről bővebben F. Fellner id. Zahlungsbilanz 127. lap. 51 Jövedelmi adóstatisztika. Kiadja1 a magy. kir. .pénzügyminisztérium Budapest 1917. 146—58. lap). 40