Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

•MAGYARORSZÁG FIZETÉSI MÉRLEGE mérlegbe, mert a .jövedelemadóvallomások lényegesen a lénvleges álla pot mögött maradtak. Eszerint évenként 5.804,338 korona folvik az or szagból külföldre, részint külföldi részvénytársaságok, részint külföldi fizikai személyek itteni ipartelepeiből és egyéb kereskedelmi vállalataiból. E passzív tétellel szembeállitandók volnának a magyar vállalatoknak külföldi telepeiből befolyó összegek. Erre nézve azonban adataink nincsenek, de különben is az a néhány fióktelep vagy főügynökség, amellyel egyik-másik vállalat üzleti tevékenységét a külföldre is kiterjeszti, számba alig jöhet. A nyereséghez, amelyet a külföld itteni kereseti tevékenységéből huz, azok a járadékjellegü bevételek is számítandók, amelyek föld- és házbirtokokból származnak. A magyar földbirtok és az épületek, telkek egy része idegen kézben van. Az ilyen ingatlanok hozadéka a külföldi tulajdonosok jövedelme és amennyiben az elért fölösleget befektetésre fel nem használják, idegen nemzeti jövedelemnek válik részévé. Ezz^l évenként jelentékeny tőkék vonatnak el a hazai közgazdaságtól. Harminc évvel ezelőtt hivatalos adatok szerint az idegen kézben levő föld birtokokra kirótt földadó évi összege 557,844.45 forint, vagyis 1.115,688.90 korona. A földadó kulcsa a kataszteri tiszta hozadéknak mintegy 25}4 %-ában volt akkor megállapítva. Ennélfogva az idegen kézen lévő földbirtokok tiszta hozadéka 4.367,407.44 koronának felelt meg. Minthogy a kataszteri tiszta hozadék a tényleges hozadékhoz ugy aránylik, mint 1 : 2.40-hez az idegen kézben levő bii tokok tényleges tiszta hozadéka 10.481,777 korona volt. Az idegeneknek birtokszerzése az 1900-as évek elején öltött fokozottabb arányokat. Kitűnik ez az ujabb idevágó hivatalos adatokból is. Ugyanis a jövedelemadóról szóló 1909 : X. t.-c. 23. §-a háromszorosan számítja azoknak az adóköteleseknek föld- vagy házbirtokból emlő jövedelmét, akiknek az ország területén belül állandó lakóhelyük és háztartásuk nincs. A jövedelmi adó-statisztika a távollévők (külföldiek) jövedelmét az 1915. évre a földbirtokból 27,033.304 koronában a házbirtokból pedig 9.648.763 koronában mutatja ki.52 Noha a 27.033 millió korona a jövedelem háromszorosában van számítva, ennek összege nem V3 részben veendő hanem változatlanul tartandó fenn, mert az adóvallomások a tényleges jövedelemnek csak töredékét tüntetik fel ; a földbirtokból származó jövedelem pedig a pcnz értékének romlásával számszerűen arányosan emelkedőnek tekinthető, tehát a fenti összeg aranykoroná nak számítandó. A mai Magyarországra a fenti 27.033 millió koronából 14,735.885 korona esik. A házbirtokból folyó jövedelemnek azonban csak V3-a (v. i. 3,216.254 K) veendő számításba, mert a házbérvallomások a tényleges lakbéreket tüntetik fel a bérlők ellenjegyzése folytán : mivel továbbá a hatóságilag szabályozott házbéreket jóformán teljesen felemészti az épületek karbantartása és tatarozása, a mai Magyarországra cső 2,753.013 K (vagyis a 9.64R millióból a mai Magyarországra eső" 7,506.026 K 7a része) az országban használtatik fel. A fizetési mérlegbe, az idegen kézben lévő ingatlanok külföldre folyó tiszta hozadéka fejében 14,735.885 aranykoronát állítunk passzív tétel gyanánt.53 A nemzetközi hírszolgálat, továbbá az újságokra való előfizetések 52 Id. Jövedelemadóstatisztika. (46—50 lap). 53 A háború előtt 20.963 millió koronát vettünk fel az évenként külföldre szivárgó hozadék gyanánt. (L. Fellner id. Zahlungsbilanz 129. és 130. lapon). 41