Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

MAGYARORSZÁG FIZETÉSI MÉRLEGE koronán felüli összeget, azaz 21,796.448 arany koronát kell a fizetési mérlegbe további passzívum gyanánt beállítani. Az értékpapíroknak még egy kategóriájáról kell megemlékeznünk : a sorsjegyekről. A sorsjegyértékek a fizetési mérleg szempontjából anynyiban jönnek figyelembe, amennyiben a magyar kibocsátású sorsjegyek külföldiek kezében nyereménnyel vagy törlesztéssel kisorsoltatnak és — ba kamatozók — a kamatok külföldre folynak. Minthogy az egyes államok a külföldi sorsjegyek elől a belföldi piacot elzárni törekszenek és a le nem bélyegzett darabok jogi forgalom tárgyát nem tehetik, a lebélyegzett sorsjegyek is továbbá fokozatosan kisorsoltatnak, ennélfogva nagyobb jelentősége a sors jegyforgalomból kifolyólag mutatkozó tartozásoknak, illetve követeléseknek a fizetési mérlegben nincs. A részletes számitások alapján 1908-ban sorsjegyeink után az esélytől függő nyeremények és törlesztési összegek cimén 828.517 koronát állitoltunk passzív tétel gyanánt fizetési mérlegünkbe,44 amely öszszeg lényegesebb változást ma sem fog mutatni, ugy hogy aranykoronában ezt az összeget az ország 2817 koronával egyenliti ki. Az áruhitelezésből eredő és egyéb kölcsöntartozások után külföldre fizetendő kamatok összege is jelentékeny volt a háború előtt. A váltók leszámítolása ellenében külföldre fizetendő kamatok szintén passzív tételt jelentettek. Miután az ország váltóhitelsziikségletét túlnyomó részben és a visszleszámitolás folytán végeredményben is az Osztrák-Magyar Bank fedezte de a nagyobb osztrák bankok is nagy tételekben visszleszámitoltak magyar intézeti váltóanyagot, Magyarország által Ausztriának fizetett váltókamattartozási összeg fejében 36,159.365 korona terhelte a magyar fizetési mérleget.45 Tekintettel arra, hogy az OsztrákMagyar Bank megszűnt Ausztria és Magyarország közös jegykibocsátó intézete lenni és többé nem hitelforrása Magyarországnak, a fenti passzív léteit többé a fizetési mérlegbe ez alapon nem állithatjuk be. Az áruhitelezésből eredő régi vámkülföldi (Ausztrián kivüli) tartozások pedig, részben, a rendelkezésünkre álló adatok alapján a pénzintézeti és magántartozásoknál vétettek már számba. Fizetési mérlegünknek a külföldre fizetendő kamatok, osztalékok .stb. cimén keletkező és 81.333 millióra rugó passziv tételével szembe állítandó az az összeg, a mi viszont ugyané cimen külföldről folyik az országba. Hogy mennyi külföldi kibocsátású értékpapír van magyar kézben, azt még nehezebb megállapítani, mint a külföldiek kezén levő magyar értékpapírok mennyiségét. Azonban Magyarország külföldi értékpapirállományának jelentéktelenségére a rendelkezésünkre álló Hivatalos adatokból is következtethetünk, mert a hazai hitelintézeteknek és az azok által kezelt alapoknak és alapítványoknak birtokában volt külföldi értékpapírok összege 1913. év végén 76,667.000 korona volt, míg ugyanakkor a magyar biztosító társulatok mérlegükben 19,818.629 korona értékű külföldi értékpapírt mutattak ki. Ha a magyar hitelintézeteken és bizlositó társulatokon kívül árvapénztáraknál, magánosok stb. kezeiben levő külföldi értékpapírra ugyanannyit veszünk számitásba, ugy megállapíthatjuk, hogy a külföldi címletek szelvényeiből a magyar szent korona országainak bevétele 8,713.308 korona volt, amelyből a megmaradó Magyarországra 5.267,071 korona esik.46 A fizetési mérleg „Követel" rovatába ennek aranykoronában 44 Lásd Fellner id. Zahlungsbilanz Ungarns 76. lap. 45 F. v. Fellner id. Volkseinkommen 107. lap. *« A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása. 39