Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

ugyanúgy tartoznak eleget tenni, mint a közigazgatási hatóság megkeresésének általában. A megkeresett bíróság vagy más hatóság a Hivatal megkeresésének soronkivül köteles eleget tenni. 13. §. Ha a Hivatal hatáskörébe tartozó ügy vagy ügyek elintézése céljából szükséges, a Hivatal akár a hivatalos lapban közzétett általános, akar egyenként való fehivással bárkit Írásbeli vagy szóbeli nyilatkozat tételére, felvilágositásnyujtásra kötelezhet és bárkit személyes megjelenés kötelezettsége mellett megidézhet. Azoknak a személyeknek a kihallgatása iránt, akik nem laknak a Hivatal székhelyén, a Hivatal rendszerint a lakhelyük alapján illetékes kir. járásbíróságot keresi meg. A kir. járásbíróságot meg kell keresni akkor is, ha a megidézett a Hivatal idézésének nem tesz eleget, vagy a felhívott a szükséges felvilágosítást nem vagy nem megfelelő terjedelemben és módon szolgáltatja, vagy ha valamely személynek vallomására megesketése, tanúnak, szakértőnek vallomásra kényszerítése szükséges. A megkereséshez közölni kell, hogy a kihallgatandó személy ügyfél, tanú vagy szakértő-e. A járásbíróság a polgári perrendtartásnak (1911:1. t.-c.) a fél, tanú vagy szakértő kihallgatására és megesketésére vonatkozó szabályai szerint jár el. 14. §. A Hivatal az adósként vagy kötelézettként és a hitelezőként vagy jogosultként közvetlenül érdekelt ügyfélhez intézett felhívásában azt is kimondhatja, hogy a megjelenés vagy a felvilágosítás nyújtásának elmulasztása esetében a felet az ügyre vonatkozó meghatározott jogi hátrány fogja érni, pl. az, hogy a Hivatal az eset körülményei szerint a mulasztást joglemondásnak vagy jogelismerésnek, vagy valamely ténykörülmény beismerésének fogja tekinteni. 15. §. Ha a Hivatal az eset összes körülményeinek mérlegelése után ugy találja, hogy a magyar hitelező által bejelentett követelés nem esik a békeszerződés 231. cikkének 1—4. pontja alá, a bejelentésnek a szemben álló hivatalhoz való továbbítását mellőzheti. A bejelentés továbbításának mellőzéséről a Hivatal a hitelezőt indokolt határozatban értesiti (békeszerződés 231. cikkét követő függelék 25. §-a). Ha az illetékes Hivatalok jogerőre emelkedett együttes határozatban megállapították, vagy ha az illetékes Vegyes Döntőbíróság kimondotta, hogy a magyar hitelező által bejelentett követelés nem esik a békeszerződés 231. cikkének 1—4. pontja alá, a magyar Hivatal a hitelező kérelmére erről bizonitványt ad ki (a békeszerződés 231. cikkét követő függelék 23. §-a). 16. §. Ha a Hivatal által valamely szembenálló Hivatal javára irt követelésnek a magyar adóstól való behajtása a Hivatal megítélése szerint veszélyben forog, a Hivatal annak biztosítása végett az illetékes pénzügyigazgatóságot keresi meg. A Hivatal által meghatározott összeg biztosítására az 1923. évi VII. t.-c. 73. §-át kell értelemszerűen alkalmazni. Ha az adós a Hivatal megítélése szerint kielégítő biztosítékot nyújt, biztosítási intézkedések foganatosítását mellőzni kell, a már foganatosított intézkedéseket pedig meg kell szüntetni. A Hivatalnak biztosítást rendelő határozata ellen az első biztosítási cselekmény foganatosításától számított 15 nap alatt panasszal lehet élni a m. kir. Közigazgatási Birósághoz. A panasznak halasztó hatálya nincsen. 17. §. A Hivatal kiadmányait rendszerint ajánlott levélben, indokolt esetben tértivevénnyel kell kézbesíteni. Csekélyebb fontosságú ügyben a határozat közlése közönséges levél utján is történhetik. Sürgős esetekben székhelyén a Hivatal saját közege utján is kézbesíthet. 18. §. A Hivatal ügyvitelének szabályait a Hivatal, a Tanácsét a Tanács a pénzügyminiszter hozzájárulásával állapítja meg. /V. Eljárási dijak. 19. §. A Hivatal azoktól a magyar honosoktól, akik követelésének vagy tartozásának rendezése végett tevékenységet fejt ki, költségeinek fedezésére eljárási dijakat szed. 3