Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

A Hivatal fentartásával kapcsolatos költséget az eljárási dijakból k«:ll fedezni. Ha a Hivatal költségei az eljárási dijakból nem fedezhetők, a hiányt a pénzügyi tárca terhére a pénzügyminiszter előlegezi. 20. §. A Hivatal a következő eljárási dijakat szedi : 1. lajstromozási dijat (21. §.), 2. elszámolási dijat (22. §.), 3. jóváírási dijat (23. §.), 4. egyességi dijat (24. §.). Az eljárási dijakat a Hivatal számlájára a Pénzintézeti Központ pénztárába kell fizetni. 21. §. Lajstromozási dijat (20. §. 1. pontja) az a magyar honos köíeles fizetni, aki valamely követelését vagy pedig javára, jogára vagy érdekére vonatkozó valamely igényét alakszerűén bejelenti. A lajstromozási dij a bejelentett követelés tőkeösszegének vagy a bejelentett igény értéké nek egy (1) ezrelékét teszi és a bejelentés napjával esedékes. 22. §. Elszámolási dijat (20. §. 2. pontja) az a magyar honos köteles fizetni, akinek valamely tartozását a Hivatal valamely Szövetséges vagy Társult Hatalom Felülvizsgáló és Kiegyenlitő Hivatalának javára irta. Az elszámolási dij a Szövetséges vagy Társult Hatalom javárairás napjával esedékes. Az angol fontokban elszámolt tartozásnál az elszámolási dij a tartozásnak 1000 angol fontig terjedő összege vagy részösszege után fél (V2) %-ot, ezenfelül 10.000 angol fontig terjedő részösszeg után három nyolcad (3/s) %-ot s az ezt meghaladó részösszeg után egy negyed (Vi) %-ot tesz ki. A görög drachmában elszámolt tartozásnál az elszámolási dij a tartozásnak 5000 drachmáig terjedő összege vagy részösszege után fél (V2) %-ot, az ezenfelül 20.000 drachmáig terjedő részösszeg után három nyolcad {3/s) %-ot s az ezt meghaladó részösszeg után egy negyed (V4) %-ot tesz ki. Más külföldi pénznemekben elszámolt tartozásoknál az elszámolási dij megállapítására irányadó értékhatárokat pénznemenként a m. kir. pénzügyminiszter állapítja meg. 23. §. Jóváírási dijat (20. §. 3. pontja) az a magyar honos köteles fizetni, akinek valamely követelését vagy igényét valamely Szövetséges vagy Társult Hatalom Felülvizsgáló és Kiegyenlitő Hivatala elismerte. A jóváírási dij esedékességét és mértékét a pénzügyminiszter külöin rendelettel szabályozza. 24. §. Egyességi dijat (20. §. 4. pontja) az a magyar honos köteles fizetni, akinek valamely Szövetséges vagy Társult Hatalom állampolgárával kötött egyességét az ebben a kérdésben irányadó jogszabályok értelmében az illetékes Hivatalok tudomásul vették vagy jóváhagyták. Az egyességi dij az egyesség értelmében fizetendő összeg egy (1) ezreléke és az egyesség tudomásul vételének vagy jóváhagyásának napjával esedékes. Egyesség esetében az adós az egyesség körébe vont tartozás a háború kitörése előtt szerzett követelés vagy egyéb igénye után elszámolási és jóváírási dijat nem köteles fizetni. 25. §. Az eljárási dijakat a Hivatal fizetési meghagyással közli, amelyben naptár szerint megjelöli azt a napot, amelyen a dij esedékessé vált. Az eljárási dijat vagy az érdekelt Szövetséges vagy Társult Hatalom pénznemében vagy ehelyett a Hivatal cselekményének lajstromozási díjnál a bejelentésnek napját megelőző napon a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén jegyzett záróárfolyamok (pénz és áru) középárfolyamának alapul vételével országos pénznemben kell fizetni. A fizetési meghagyásban a fél választása szerint fizethető koronaösszeget is meg kell jelölni. Az eljárási dijat a fizetési meghagyás vételétől 15 nap alatt kell megfizetni ; ezt a fizetési határidőt a meghagyásban meg kell jelölni Különös méltánylást érdemlő esetekben, a Hivatal lajstromozási, jóváírási és egyességi dij megfizetésére 15 napnál hosszabb határidőt is engedélyezhet és azt a szükséghez képest több izben is meghosszabbíthatja. Az elszámolási dijat a Hivatal a pénzügyminiszter esetről-esetre megadott hozzájárulásával különös méltánylást érdemlő esetekben leszállíthatja vagy megfizetését elengedheti. 4