Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

A 231. CIKK 2. PONTJÁHOZ Ez ítéletekben kifejtett és indokolt döntés a gyakorlatban felmerülő esetek három nagy csoportjára nézve bir különös jelentőséggel : 1. Elzász-Lotharingia. Az elzász-lotharingiai hitelezők német, osztrák és magyar adósai a fegyverszünetet követő és a békeszerződés ratifikációját megelőző időszakban tartozásaik javarészét kiegyenlítették. Eltekintve attól, hogy a lejárt tartozásokat a hitelezők rendesen mindig követelni szokták adósaiktól, ezekben az időkben még azok a követelések is javarészt kiegyenlítést nyertek, amelyek egyébként fennmaradtak volna, mint pld. a bankbetétek. Az elzászi hitelezők a fegyverszünetet követő zavaros időkben természetesen igyekeztek németországi, ausztriai és magyarországi követeléseiket, betéteiket, mielőbb visszaszerezni, visszakérték pénzüket és az esetek túlnyomó többségében cz a kiegyenlítés ineg is történt. A fentemiitett első ítélet éppen ily elzász-lotharingiai hitelezővel szemben magánúton kiegyenlített tartozás alkalmából foglalta el az ismertetett elvi álláspontot. Az elvi döntés gyakorlati alkalmazására nézve tehát azt jelenti, hogy ha a német, osztrák vagy magyar adós elzász-lotharingiai hitelezőjével szemben annak felszólítására vagy anélkül tartozását kiegyenlítette oly időben, amikor a fizetett korona- vagy márkaösszeg értéke lényegesebben még nem különbözött az 1918. szeptember-októberi árfolyamon számitolt frank ellenértékétől, a clearing-eljárásban tartozását az Elzász-Lotharingiára nézve irányadó, u. n. háború előtti árfolyamon újból tartozik megfizetni és ezzel szemben csupán az annakidején fizetett összeget követelheti az elzász-lotharingiai féltől vissza. 2. Igen sok esetben az egymással háborút viselő államok polgárainak módjában állott, a háború alatt követeléseik felett jogilag megengedett módon rendelkezni, vagy azért, mert az irányadó nemzeti jogszabályok e rendelkezést egyáltalában nem, vagy a rendelkezés időpontjában még nem tiltották el, vagy pedig mert bizonyos speciális esetekre ezek a tiltó jogszabályok nem terjedtek ki. Idetartozik pld. az az eset, hogy az angol hitelezők rendelkezési joga követeléseik felett angol jog szerint nem szünetelt, követeléseik felett tehát rendelkezhettek, ha az angol hitelező nem tartózkodott angol területen, mert az angol háborús magánjog tilalmai csupán azokra vonatkoztak, akik Anglia területén tartózkodnak. Ha már most az angol hitelező a békeszerződés életbeléptének napján angol területen tartózkodott, vagyis ebből a szempontból a 231. cikk feltételeinek megfelelt, követeléséi valorizálva, a clearingeljárás utján érvényesítheti e döntés szerint akkor is, ha a háború egész tartama alatt vagy azért, mert német, osztrák vagy magyar területen tartózkodott, vagy azért, mert semleges területen tartózkodott, követelése felett való rendelkezésében korlátozva nem volt, feltéve, hogy ily korlátokat a német, osztrák vagy magyar törvényhozás nem létesített. Igen gyakori a pénzintézetek forgalmában ez az eset különösen Magyarországon, mert éppen nálunk gyakran fordult elő az az eset, hogy a hitelező, aki a háború alatt magyar területen tartózkodott, a kommunizmus következtében 1919-ben visszaköltözött hazájába és igy a békeszerződés életbeléptekor már mint angol területen lakó angol állampolgár a clearing-eljárás jogi feltételeinek megfelelt. 3. Nagy gyakorlati jelentősége van végül e döntésnek a háború előtti központi hatalmak csapatai által megszállt területek lakosságára nézve azokban az esetekben, amikor az érdekelt ententeország belső törvényhozása a háborús magánjog tiltó rendelkezéseit nem terjeszti ki azokra a területekre, amelyek ellenséges csapatok állal vannak meg9