Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

a jelen egyezmény I. cikkében megállapított feltételek mellett az 1914. évi július hó 28-ik napja óta a* 1912. évi LXIII. t.-c. 17. §-a alapján kibocsátott és a magyar állam részéről nosztrifikálási megjelöléssel el nem látott magyar államadóssági címleteket (hadikölcsönök, pénztárjegyek) szabad rendelke­zi sic fogja bocsátani, ha a kivinni szándékolt címletek névértéke, valamint a betiik és számok, amelyekkel megjelöltettek, az illetékes magyar pénzügyi hatóságnál (magyar kir. pénziigyigazgatóság, magyar kir. adófelügyelő) bejelentettek. A csehszlovák kormány az 1914. évi július hó 28-ik napja előtt kibocsá tolt magyar államadóssági címleteket a jelen egyezmény II. cikkében meg­állapított feltételek mellett szabad rendelkezésre fogja bocsátani. A csehszlovák kormány továbbá kötelezettséget vállal aziránt, hogy a jelen egyezmény II. cikkében megállapított fellételek mellett az 1914. évi jülius hó 28-ik napja óta kibocsátott magyar államadóssági címleteket szintén szabad rendelkezésre fogja bocsátani. VII. cikk. Mindkét kormány megegyezik abban, hogy a trianoni szerző­dés 191. cikkének utolsóelőtti bekezdése akkép értelmezendő, hogy az I. és II. cikk 7. pontjában emiitett törvényhatóságoknak és községeknek a másik államban levő bármely vagyona, ezeknek a törvényhatóságoknak és közsé­geknek tulajdonába marad. VIII. cikk. Mindkét kormány az államuk területén levő összes hatósá­gokat, az állampénzlárakat, közjegyzőket és a pénzintézeteket arra fogja kötelezni, hogy a náluk őrzött és) a másik állam polgárainak tulajdonát képező letéteket, amelyeknek a jelen egyezmény értelmében megengedett szabad rendelkezésre való bocsátása kérelem hiányában elmaradt, a saját pénzügyi hatóságuk utján a másik állam pénzügyi hatóságával közöljék, amennyiben előttük az ügy elbírálásához szükséges feltételek ismeretesek. IX. cikk. Mindenütt, ahol a jelen egyezményben államterületről van szó, ezen kifejezés alatt az illető államterület oly terjedelemben értendő, ahogyan azl a versaillesi, st. germaini és a trianoni szerződések megállapították, illetve aboigy azt az ezen szerződések alapján az érdekelt államok között létrejött egyezményeik és végrehajtási intézkedések meghatározták, vagy meghatározni fogják. A Csehszlovák Köztársaság kormánya részéről a magyar királyi kormányhoz intézendő jegyzék A magyar királyi kormány kiküldöttei részéről a letétekről szóló egyez­mény IV. szakaszának tárgyában — amely szakasz a magyar tulajdonban levő csehszlovák értékpapírok felülbélyegzésa céljából az ebben a szakaszban emiitett bizonyítékok szolgáltatására vonatkozik — itt folytatolt tárgyalások alkalmával nyilvánított aggályoknak eloszlatása céljából a csehszlovák pénz­ügyminisztérium kijelenti, hogy mindazokban az cselekben, amikor a szabály­szerű bizonyítási eljárás során a IV. szakasz a) és b) pontjában emiitett bizonyilékoknak szolgáltatása nem történt meg, a bizonyítási eljárás lefoly­tatása a legteljesebb jóindulattal fog történni ; a magyar tulajdonban levő csehszlovák értékpapírok utólagos összeírására és felülbélyegzésére irányuló kérelem csak kivételesen olyan esetekben fog megtagadtatni, amelyek külö­nösen súlyos aggályokra adnak okot. IV. Jegyzőkönyv, felvétetett Prágában, 192,3. évi július hó 13-ik napján a Magyar Királyi Kormány és a Csehszlovák Kormány kiküldöttei között a régi osztrák és magyar koronában keletkezett követeléseknek és tartozásoknak összeírása tárgyában folytatott tárgyalásokról. I. A két kormány kötelezettséget válilal aziránt, hogy az A) és B) füg­gelléket képező rendrelelteket kibocsátja. II. Megállapodás történt arra nézve, hogy a követeléseknek és tartozá­soknak a jelen jegyzőkönyv értelmében való összeírása kizárólag statisztikai adatgyűjtésnek tekintendő és hogy ez >atz összeírás a tervbe vett általános rendezést és pedig sem a rendezésnél követendő eljárási, sem pedig annak 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom