Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

a kérdésnek megoldását, hogy a rendezésbe a követeléseknek és a tartozá­soknak, meily nemei vonandók be. semmilyen vonatkozásban sem érinti. III. Ezek a rendeletek kihirdetésük rvapján és pedig mindkét állam­ban ugyanazon a napon lépnek éleibe. A kihirdetésnek napja tekintetében a két kormány a megerősítés alkattanával fog megállapodni. A bejelentés megtételére vonatkozólag a rendeílet 4. g-ának első be­kezdésében emilitctt határidő a rendelet életbelépésétől számított két hónap­ban állapiltatik meg. Mindamellett a két kormánynak szabadságába,- dl a. bejelentési határidőt további — ilegfeljebb — két hónappal meghosszabbí­tani, vagy kifejezett meghosszabbítás nélkül is a később beérkezett bejelen­tésekéi ezen további két hónapon belül cílí'ogadni. IV. A magyar kormány kiküldői le már ez alkalommal is kijelenti, hogy a követeléseknek és tartozásoknak kilátásbal vett érdemleges r ndazése allkalmával a magyar állam kezessége — bármiilyen kezességről is lenne szó — tekintetbe nem jöhet, annál kevésbé, meri egy ilyen kezesség tiilmenne a magyar állam terhére a trianoni szerződésben megállapított s amúgy is igen nehezen elviselhető kötelezettségeken és mert a magyar áillam szer­felett súlyos pénzügyi helyzetében illyen kötelezettségeknek terhét nem vál­lalhatná. V. Figyelemmel arra, hogy az érdemleges rendezés alkalmával a követeléseknek és tartozásoknak egyes csoportjai különböző elbánásban részesülhetnek vagy kdll, hogy részesüljenek, a csehszlovák kormány haj­landóságát nyilvánítja arra, hogy az érdemleges rendezés alkalmával alapos megfontolás tárgyává fogja tenni azt a módot, mely szerint magyar pénz­intézeteknek 1918. évi október 28-ik napja után keletkezeit azon tartozásai, melyek nem kereskedelmi összeköttetésből, hanem a pénz biztonságba he­lyezését célzó szerződésekből keletkeztek és amelyek gazdasági természe­tüknél fogva készpénzletéteknek tekinthetők, a többi követelésektől eltérő elbánásban részesüljenek. VI. A magyar kormány kiküldöttei részéről a magvar (M igvarorszá­gon kiállított) betétkönyveket illetőleg nyilvánított aggályokat eloszlatandó, a csehszlovák kormány kiküldöttei a következő 'nyilatkozatot teszik : 1. Azon belétkönyvek, amelyek az 1919. évi T. és R. Gy. 110. szánni csehszlovák rendelet értelmében összeírás tárgyát nem képezték, elvben nem képezhetik tárgyát a követelések és -tartozások kölcsönös kiegyenlítése cél­jából foganatba teendő összeírásnak sem, mert az utóbb említett összeírás tekintetében a hitelezőnek, illetve az adósnak az 1919. évi február hó 26-ik napja szerinti lakóhelye (székhelye) irányadó s ebben az esetben a betét­könyvek az emiitett rendelet értelmében kivétel nélküli tulajdonosaik állal bejelenlendők voltak. 2. Az 1919. évi T. és R. Gy. 110. számú csehszlovák rendelet érlel­mében történő utólagos összeírás, mint eddig, agy ezután iv csak egész ki­vételesen és az egyes eseteknek, valamint az idézett rendelet 3. cikkének utolsó szakaszában megállapított feltételeknek legszigorúbb vizsgálata mel­lett fog engedélyeztetni. VII. Ami a magyar királyi kormány állal kibocsátandó rendelet (A) Függelék) 8. §-ának utolsó bekezdését illeti, megállapodás' történt aziránt, hogy ez a rendelkezés a csehszlovák kormány álltai kibocsátandó rende­letbe (B) Függelék) nem fog felvétetni, hanem a csehszlovák kormány ezt a rendi Ikczést az érdekeílt pénzintézetekkel és biztosító intézetekkel ezen rendelet flletbeléptetésével egyidejűleg leirat utján fogja közölni. VIII. A csehszlovák kiküldöllek kívánságára Magyarország kiküldötte kijelenti, hogy a magyar királyi kormány általi kibocsátandó rendelet (A) Függelék) 9. §-a értelmében a perfelfüggeszi-éstoek az esetben is helye lesz, ha a keresetet a rendellet életbeléptetése utján nyújtják be. IX. Megállapodás történt aziránt, hogy az esetben, ha a kölcsönös követelések és tartozások rendezése tárgyában folytatott tárgyalások nem vezetnek megegyezésre, ugy bármelyik kormány jogot-nyer arra, hogy ezun rendeleteket egyoldalulag is hatályon kívül helyezze. X. Ami azokat a követelésieket és tartozásokat illeti, amelyek cgvrészl a Magyarországon lakóhellyel (székhellyel) bíró személyek, másrészt a ma­gyar pénzintézeteknek vagy biztosító intézeteknek csehszlovák terül len levő vagy ott volt fiókjai között állanak fenn, megáfllapitásl nyert, hogy a tár­gyalások folyamán a magyar kormány kiküldötte azt az álláspontot kép­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom