Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

SZEMLE nek. A francia hitelezők érdekében azonban a szerződés egy függelékben akképen módosult, hogy a 0<4%-kal kamatozó kötvények 20%-a egy törlesztő alap létesítésére visszatartatik, a kötvények eme 20%-a után a kamatok nem fizettetnek ki, hanem a kötvények tökéjének visszafizetésére fordiltatik Ilymódon .34 év alatt az egész tartozás törlesztődik. Lényegében tehát c tartozások 34 év alatt 6>4%-os annuitással törlesztetnek. Lényeges előnyt hiztosit az egyezmény a magyar államnak azáltal is, hogy a moratóriumot a Vegyes Döntőbíróság Ítéletein alapuló kötelezettségekre is kiterjeszti. X Jelzáloghilelhanknak a Bsz. életbeléptéig lejárt kötvény- és szelvénytartozásai külön rendeztettek a magyar kormány és az Association Nationale des Porteurs Francais de Yaleurs Mobiliéres közt létesített megállapodással. Ezen mintegy 54 millió francia frankot kitevő tartozásra a magyar állam 35 éven át évenként 3,100.000 frankot fog fizetni, amelynek egy részét azonban a francia érdekeltség a Jelzáloghitelbanknak fogja átengedni, hogy a bank ezzel uj pénzeszközökhöz jusson, s a francia kötvény- és részvénybirtokosok érdekei ily módon védelemben részesüljenek. A magyar kormány mindé kötelezettségek fejében évenként legfeljebb 16 millió francia frankot fog fizetni a francia hitelezőknek; Másrészről a magyar kormány 1923 december 11-én az angol clearing-hivatal vezetőjével is oly megállapodást létesitett, amely szerint az 1922 : XVI. t-cikkben iktatót! brit-magvar egyezmény alapján fizetendő évi 500.000 font sterling helyett 5 éven át csak 200.000 fontot fogunk fizetni, s a további fizetésekre 5 év elteltével lesz uj megállapodás létesítendő. Ily módon a inagyar államnak tartozásai két legnagyobb külföldi hitelezőjével szemben oly mértékre vannak konszolidálva, amely melleit az államháztartás pénzügyi egyensúlyának fenntartását még remélni lehet. Nagyon érdekesek e külföldi egyezménynek belső gazdasági és politikai szövődményei. A magyar államot ugyanis a Jelzáloghitelbank és a főváros helyett fizetett összegek erejéig visszkereseti jog illeti meg. Tekinteltel azonban arra, hogy a Jelzálogbank elleni visszkereset érvényesítése az intézet francia részvény- és kötvénybirtokosait károsítaná, a francia egyezmény kapcsán az állam egyelőre lemond erről a visszkeresetről és az csak akkor éled fel, amikor a banknak francia kézben levő kötvényei teljesen törlesztve lesznek. A visszkereset ekkor is" csak méltányosság szerint, a bank fennállásának veszélyeztetése nélkül lesz gyakorolható, legalább ugyanolyan moratórium engedésével, aminő mellett most a magyar állam törleszti a Jelzálogbank hátralékos tartozásait. A Jelzálogbanknak nyújtott ezen nagy támogatás fejében viszont a magyar állam kormánybiztos utján fokozott ellenőrzést fog gyakorolni a bank vezetésére és ügymenetelére. Másfelől kimondja a becikkelyező törvényjavaslat 4. §-a, hogy mindaddig, amig Budapest főváros a helyette a külföldi hitelezőknek teljesített fizetéseket a magyar államnak vissza nem téritette, a minisztérium a főváros gazdálkodását pénzügyi szakközege utján állandóan ellenőriztetheti. Az indokolás megmondja, hogy a fővárosnak ez a pénzügyi ellenőrzése nemcsak a külföldi tartozásokból eredő visszkereset biztosítására szükséges, hanem azért is, mert a magvar állam kénytelen a fővárosnak havonta több milliárd korona előleget adni avégből, hogy alkalmazottainak és nyugdíjasainak járndóságait rendesen ki tudja fizetni. Az államháztartás egvensulyának biztosítására irányuló törekvés ennélfogva szükségkép maga után vonja a főváros gazdálkodásának hatályos pénzügyi ellenőrzéséi, hogy ily módon a fővárosi bázlarlás egyensúlya is helyreállitassék. (sz. k.) A KÜLFÖLDIEK JOGKÉPESSÉGE HAZÁNKBAN. A m. kir. Kúria 1888. december hó 11-én azt a jogszabályt állapította meg, hogy a külföldiek öröklési (szerzési) képességének fellétele a viszonosság, amelyet azonban a viszonosság hiányának bizonyításáig vélelmezni kell. (Kúria 2242., 1888. Jogtudományi Közlöny döntvény társa uj folyam 91