Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

DR. NEUMANN KÁROLY vonatkozik. Ezúttal csak az ulóbbiakkal kívánunk foglalkozni. A kilátásba veti uj nemzetközi fuvarozási jogot az állandó jellegű íőcgyezmény képviseli. Ez már a N. E.-nek átdolgozása alapján jött létre és igy tartalmát legrövidebben ugy ismertetjük, hogy a két egyezmény közti főbb külömbségekct adjuk elő. Az uj tervezetben (T.) a régi egyezményre (N. E.) alig lehet ráismerni. Aniig ez szűkszavú volt, kevés lapidaris mondatban csak a nemzetközi fuvarozási jog főelveit fektette le és a végrehajtást a belső jogokra és a díjszabásokra bizta, az uj T. bőbeszédű, részletes, felvette a gyakorlatban bevált egységes kiegészítő, díjszabási és egyéb köteléki határozmányokat. Kgycs cikkek, mint a fuvarlevélről szóló 6., az adatokért való felelősségről szóló 7. c. a fuvardijfizetésről szóló 17., a szállítási akadályokról szóló 23. c. igen terjedelmes. Van egy csomó uj, eddig nem tárgyalt kérdésről szóló cikk : igy a 40. c. a reklamációval, a 14. az áru berakásával is foglalkozik. Eddig gondosan került díjszabási témák szabályozás alá kerültek. De a N. E. régi, nagy ériékei általában megmaradlak. A konferencia nem szorítkozott — ugy, mint elődei — egyes cikkek revíziójára, hanem az egész egyezményt újból szövegezte. Formailag eltért az eddigi rendszertől, mert a N. É. cikkeit s a végrehajtási határozmányokat egységes szövegbe olvasztotta össze és magát a N. E.-t címekre, ezeket fejezetekre és cikkekre, a cikkeket paragrafusokra, azokat ott ahol szükséges volt, betűkkel megkülönböztetett szakaszokra osztotta fel. Mind a két újítás helyes. Az első azért, mert az a fellevés, hogy a végrehajtási határozmányok (v. h.) nem lesznek törvénybe iktatandók, általában tévesnek bizonyult, azok jelentősége éppen olyan, mint a cikkek szövege és igy különválasztásuk csak a jogforrás használatát nehezítette meg. Ugyancsak megkönnyíti ezt a címekre beosztás, amely ugy van keresztülvive, hogy az együvétartozó anyag — amely eddig nem mindég volt egymásután elhelyezve — szorosan összekerült. A rendszer, amelynek alapján címekre osztották a N. E.-t, elméletileg is helyes, mert az 1. cim a N. E. tárgyáról és érvényességi terűleiéről ; a II. a fuvarozási szerződésről szól, m. p. az I. fejezetben a fuvalo/ási szerződés alakjáról és feltételeiről, a II. fejezetben a szerződés végrehajtásáról, a 111. fejezetében a fuvarozási szerződés módosításáról, a IV. fejezetben a zálogjogról. A III. cim felirata ez : A vasutak felelőssége, keresetek. Az I. fejezet foglalkozik az első kérdéssel, a II. a felszólamlások, keresetek, a peres eljárás és elévülés kérdésével, a III. a visszkeresetekkel és leszámolással. A IV. cim a hátralevő nemzetközi magánjogi és a N. E.-re magára vonatkozó közjogi kérdésekkel. A N. E. melléklete a feltételesen szállítható tárgyakról ad újonnan átdolgozott, részletes, — a technika haladásával, — a vasúti üzem szükségleteivel gyakorlati alapon észszerűen számoló szabályokat, a II. melléklet a fuvarlevél és másodpéldánynak a III. a csomagolási hiányokról szóló elismervénynek, a IV. a bérmentesítési számlának, az V. az utólagos rendelkezésnek mintáját adja, a VI. a központi hivatal szabályzata, a VII. pedig a feltételesen szállítandó tárgyakra vonatkozó I. melléklet állandó revíziójára hivatott bizottság szabályzata. A 63. c. szerint a N. E. eredeti és hiteles szövege most kizárólag a francia, mert bár hivatalos német, sőt olasz fordítás is készült, szövegeltérés cselén a francia szöveg a döntő. A francia és német szöveg közt sokkal kevesebb és kisebb jogi jelentőségű az eltérés, mint eddig. Egyes diserepantiák azonban most is megmaradtak. A szöveg bővült, vitára alkalmat adotí kérdéseknek részletezett megkülönböztetések alkalmazása utján történt megszüntetésével. A N. E. keretében az eddiginél jóval több tere jut a belső jognak, a vasutak díjszabásának. Viszont olyan kérdések is belevonattak a N. E. keretébe, amelyeknek szabályozását eddig gondosan kerülte, mint egyes díjszabási és utiránykérdések. Ahol eddig tartózkodtak áttol, hogy az eredeti, első szövegben használt nem találó vagy nem szabatos kifejezéseket szabatosabb kifejezésekkel helyettesítsék, most igen sok helyen a jobb kifejezést használták. A szöveg szabatosabb lett. Birói gyakorlat és kommentárok felderítette homályosságok kiküszöböltettek. 82