Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

SZEMELVÉNYEK A VEGYES DÖNTŐBÍRÓSÁGOK ÍTÉLKEZÉSÉBŐL Ezek szerint a Vdb.-ok gyakorlata ebben az irányban most már megállapodottnak tekinthető, noha egyetlenegy jogi érvet sem hoztak fel ez álláspont támogatására. Mindaz a sok szép jogi fejtegetés, amellyel Partsch és Dölle az ellenkező álláspontot támasztották alá (Partseh-Triepel Abhdlg. z. Friedensvertrag III. füz. Studien zum Ausglcichs- u. Liquidationsrecht 83. és 101. 1. : valamint Partsch BegritV der Barguthaben im Vers. Vertrag 82. 1.) : falra borsó-hányásnak bizonyult. 2. Állami és pénzintézeti kötvényekből eredő tartozások. A brit-magyar Vdb. mindjárt első ülésszakában két idevágó elvi kérdést döntött el. a) Az első kérdés az volt: a 231. cikk értelmében felelős-e a magyar állam fedezetlen kötvényadósságának olyan kamatszelvényeiért és kisorsolt címleteiért, amelyek az 1918. őszén kötött fegyverszünet és a trianoni szerződés ratifikálása közé eső időszakban váltak esedékesekké. A fegyverszünet előtt lejárt tartozásokért, a magyar kormány elismerte felelősségét ; de a későbbi lejáratú tartozásokra nézve az volt az álláspontja, hogv azok abban az arányban oszlanak maid meg az egyes utódállamok között, amely aránvban a Jóvátételi Bizottság a Bsz. 186., 2. cikke és a hozzátartozó függelék alapján a fedezetlen magyar kötvényadósságok terhét az utódállamok közt felosztja. A Vdb. szerint azonban a 186. cikk függ. 12. bek.-ben az utódállamok felelőssége világosan csak a Bsz. életbeléptétől fogva van statuálva. A 231. cikk 4. pontját követő bekezdésben foglalt korlátozás pedig csupán az osztrák-magyar közös adósságokra vonatkozik. (Municipal Trust Company Ltd. c/a Magyar Kormány 1923. H/l. és Stanley Gordon Luker c/a Magyar Kormány 1923. H/4.) b) Konody c/a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank-ügyben (1923. H/2.) a felperes az alperesi intézet által kibocsátott 4%-os kötvények osztalékait perelte a 231. cikk alapján. Az alperes bank azzal védekezett, hogy kötvényei közforgalmú értékpapírok, melyeknek jogalapja nem szerződés, hanem egyoldalú jogcselekmény (az emisszió mint kreatív aktus) és igy nem esik a 231. cikk 2. pontja alá ; e cikk 3. és 4. pontja pedig csak az állami kötvénytartozásokra vonatkozik. A Vdb. ezzel szemben az értékpapírból eredő tartozást szerződésen alapulónak tekintette. De ha az emisszió nem volna is szerződés, mindenesetre oly ,,ügylet" ftransaction), amely a 231. cikk 2. pontja alá vonandó. 3. Főintézet felelőssége külföldi fiókjának tartozásáért. A francia-német Vdb. 1923. július 30-án végleg tisztázta a francia bankok orosz fiókjainak jogi helyzetét. (E. J. Meyer & Sohh c/a Crédit Lyonnais, Páris ; Friedensrecht III. 29. I.) Kimondotta jelesül, hogy a Crédit Lyonnais szentpétervári fiókja nem önálló jogi személy. E fiók tartozásáért tehát a főintézet egész vagyonával felel. Német állampolgár eszerint a szentpétervári fiók elleni követelését a Vers. 296. szerint a clearing-eljárás keretében a párisi Crédit Lyonnais-val szemben, per esetében tehát a francia-német Vdb. előtt tartozik érvényesíteni. A Vdb. a rubelkövetelést frankban valorizálva (100 rubel = 262.52 fres.) Ítélte meg. (V. ö. e kérdésről : Nussbaum, Anspriiche gegen Tochtergesellschaften im Ausgleichsverfabren, Jurist. Wochenschr. 1922. 1097. k. ; hasonló esetek : Bipley c/a Schlechtendahí, Sedgwick c/a Discontogesellschalt. brit-német Vdb. Becueil II. 192., I. 869., Blanchet c/a Badische Anilinfabrik francia-német Vdb. Becueil I 328 ) #r- Szladits Károly, 77