Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

ÜR. RÉICH MILTON OSZKÁR AZ AXGOL-MAGYAR VEGYES DÖNTŐBÍRÓSÁG ÍTÉLKEZÉSE. Az angol-magyar vegyes döntőbíróság f. év január havában tartotta második ülésszakát, melyen több u. n. próbaeset került eldöntésre, melyek azonban, sajnos, a békeszerződés rendelkezéseire alapított várakozásainknak nem teleltek meg. Az amúgy is kétféle mértékkel mérő békeszerződés rendelkezései alapján lefolyó ítélkezésben eddig is rendkívül nehéz volt elérni az anyagi igazságnak a látszatát. A vegyes döntőbíróságok eddigi határozataiban megszoktuk mégis azt, hogy a bíróságok az ügyeket legalább kimerítő méltatásban részesítették, ami bizonyos mértékű megnyugtatással szolgált, mert az ügyeknek az indokolásban való részletes taglalása mutatta, hogy a bíróságnak komoly törekvése a békeszerződés szellemében való Ítélkezés. Az angol-magyar vegyes döntőbíróság legutóbbi ítéleteinek egy része azonban arra sem alkalmas, hogy formális megnyugvást keltsen, mert elég nagyjelentőségű, más hasonló tárgyú ügyekben való ítélkezés alapjául szolgáló ügyekben a bíróság megelégedett az ítélet rendelkező részének írásba foglalásával, homályban hagyván a feleket aziránt, hogy mi érlelte meg a bíróságban azt a felfogást, amely a marasztalásra vezetett és amely a jogi helyzetnek korábbi Íteletekben megnyilvánuló felfogással ellenkező irányú megítélésére vezetett. 1. A legutóbbi ülésszakon tárgyalt ügyek között szerepelt John Fowler & Co. (Leeds), Ltd. londoni cégnek Gyérey Richárd elleni 1162,2,3 font iránti ügye is, amelyben a vegyes döntőbíróság az alábbi ítéletet hozta, melynek teljes szövegét fordításban adjuk : „ítélet, kelt 1924. január 16-án. Ebben az ügyben a hitelezők mint két váltó birtokosai indítanak keresetet. A bíróság az előtte levő peranyagból megállapította, hogy a hitelezők erre a két váltóra fizetést nem kaptak. Ehhez képest dönt a bíróság és megállapítja, hogy a 1162,2,3 fontot kitevő követelés a trianoni békeszerződés 231. cikke alá esik, ez az összeg lévén teljes összege annak a két váltónak, amelyekkel az emiitett Gyérey Richárd az emiitett John Fowler & Co. (Leeds), Ltd. cégnek tartozik és a bíróság utasitja a M. Kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalt, hogy a fenti összeget, továbbá annak és pedig 594,11,5 font összegű egyik váltó után az 1915. június 15-étől, 567,10,10 font összegű másik váltó után 1916. június 15-étől a jóváírás megtörténtének napjáig járó évi 5%-os kamatait, végül a hitelezők költségei címén 25 fontot írjon a brit clearinghivatal javára. (Aláírások.)" Az angol-magyar vegyes döntőbíróságnak fenti Ítelete tehát sem a tényállás, sem az abból levonható jogi consequentiák előadását nem tartotta szükségesnek és alperes védekezésére ínég csak nem is reflektált, holott értesülésünk szerint mintegy negyven hasonló és megegyező tényállásu ügy van folyamatban a kiegyenlítő hivatalok előtt, melyek eldőlte az U. n. próbaper mikénti eldöntésétől függ. Már pedig a fenti döntés megnyugtató hatással a többi adósra nem lehet. Az eset tényállása röviden az, hogy az önálló közkereseti társaságként bejegyzett John Fowler & Co. budapesti cég az alperesnek a háború kitörése előtt gőzekegarniturát adott el, s utóbbi a többévi részletben fizetendő vételár részleteinek megfelelő fedezeti váltókat adott az eladó budapesti cégnek. Az eladó cég ezeket a váltókat a hasonnevű 78