Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

DR. SZLADITS KÁROLY ben fizetendő, ugy azt a brit pénzértékben kell fizetni a háboruelötti árfolyamon". A kamatláb tekintetében az ítélet a feritidézett Stevenson-esetre utal. Ez az indokolás is tehát teljesen üres : azzal bizonyít, amit még csak bizonyítani kellene. Nem csoda, ha felmerülő ujabb esetben a brit-bolgár Vdb. a kérdést már eldöntöttnek és magától értetődőnek tekinti. Így a Fairweather c/a Bolgár Postavezérigazgatóság (Postatakarékpénztár) esetben (Recueil II. 895., Friedensrecht II. 90. 1.) a Vdb. a háboruelötti levatartozást egyszerűen a III. cim 176. (Tr. 231.) cikke alá eső tartozásnak mondja.2) Mindenesetre különösen hangzik, ha a Vdb. a clearing-viszonyon kívül álló államok polgárai között a Bsz.-nek arra a címére és cikkére hivatkozik, amely kizárólag az államközi clearinget szabályozza ! A Vdb. tehát minden indokolás nélkül magától értetődőnek tekinti, hogy a clearingen kívül is a háboruelötti pénztartozás tartalma tekintetében a clearing-eljárás szabályai alkalmazandók.3) Mi sem ragályosabb a bírói Ítélkezésben, mint egy indokolásul felhasználható üres formula. Azért nem csoda, ha a francia-bolgár Vdb. a G. Brun c/a Bolgár Állam-esetben (Rec. II. 802.) azt a kérdést, hogy a Bolgár Banknál óvadékul letett leva-összeget a bolgár állani minő pénzben tartozik visszafizetni, egyszerűen azzal üti el, hogy a tartozás a háború előtt válván esedékessé, ..ennek következtében frankban valorizálandó a háború előtti árfolyamon (100 leva == 88.92 frcsi. a neuillyi szerződés IV. cim függ. 14. §-ának rendelkezései értelmében (?), 5%-os kamattal együtt". A „loi d*imitation"-nál fogva jelentkezik a tétel az angol-osztrák Vdb. Ítéleteiben is. Ezek is közelebbi megokolás nélkül kimondják, hogy : „habár Egyptom nem optált a clearing mellett, egyptomi honosok követeléseiket mégis a St. Germ. 249. cikk, függ. 14. §. értelmében háború előtti árfolyamon érvényesíthetik osztrák honosok ellen a Vdb. előtt" és hogy „clearingen kívül is Ausztria az 1914. évi 4V2% osztrák állami pénztárjegyeknek a háború alatt esedékes szelvényeit egészben valorizálva tartozik megfizetni". (The National Bank of Egypt. c/a Anglo-Osztrák Bank és ill. c/a österr. Bund ; 1923. július 23." és 25. ; I. Friedensrecht III. 3—4. 1.) '-') ,,It is a debt within the meaning of Art. 176. of the Treaty" ; „the Defendants owe a debl within the meaning of Section III. of Part. IX. ot' the Trealy of Neuilly". 3) Ez a Fairweather-eset különben is több tekintetben tanulságos. A Vdb. az adott esetben a bolgár postatakarékpénztárt a levabetéteknek fontban, háború előtti árfolyamon való visszafizetésére kötelezte. A takarékbetét] szerződés a Vdb. szerint a háború kitörésével hatályát vesztette, fenmaradván a visszafizetés kötelezettsége. A szerződés hatályavesztésé folytán a betétek felmondása a hitelező részéről feleslegessé vált (v. ö. Kitzinger c/a Dann és Gunn c/a Gunz, 1. Békejog II. 10., 143. és 144. 1.) ; annál inkább, mert az eredeti szerződés szerint a betétek visszafizetése bármikor volt kövelelhető. Az a körülmény, hogy a betevő a háború kitöréséig Bulgáriában lakott, nem releváns, ha a Bsz. életbeléptekor entenlcállamban volt a lakóhelye. A bíróság nem vizsgálta' meg tüzetesen a bolgár postatakarékpénztár jogi személyiségét : mert vagy különálló jogi személy a postatakarékpénztár, s ez esetben bolgár alattvaló (v. ö. Walson Laidlow e/a Bécsi Postatakarékpénztár, Recneil II. 73., Békejog II. 11.) ; vagy pedig nem különálló jogalany a bolgár államtól, de viszont ez esetben a bolgár állam nem mint szuverén hatalom, hanem mint magánjogi alany áll a felekkel jogviszonyban ív, ö. Brun c/a Bolgár Állam, Becueil I. 789., Béke jog II. 12.). 76