Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

DR. BÁTOR VIKTOR rendelvényt az érdekelt idegen állampolgárokkal vagy vállalatokkal közölni kell. E közlésnek meg kell történni azon idegen állampolgárok és vállalatok részére is, melyek 1916 augusztus 4-én voltak tulajdonosok vagy jogosultak, tekintet nélkül arra, hogy ők-e a jelenlegi tényleges jogosultak is. Ezek a rendelkezések a jogorvoslat szempontjából kedvezőek. Kedvezőtlenebb már a 16. § 3. bekezdése, mely szerint ha 1916 augusztus 4-én az idegen állampolgár vagy vállalat lakhelye illetve székhelye külföldön volt, az elnöki rendelvényt és minden liquidálási birói ügyiratot nem kézbesítenek, hanem az illető javak, jogok és érdekek fekvése szerinti törvényszék ajtaján kifüggesztik. A pénzügyminiszteri határozat, amely a liquidálás elrendelésének alapját képezi, a Monitor Ofíicialban közzéteendő. Az elnök eladási rendelvénye ellen 30 napon belül beadandó előterjesztésben a liquidáló törvényszék kerületén levő helyet kell mint lakóhelyet kijelölni. Az előterjesztés és összes mellékletei a liquidáló törvényszéknél két példányban adandók be. Az előterjesztéshez csatolni kell egy emlékiratot is. az előterjesztés indokaival. Ha vagy a részletes előterjesztés vagy az emlékirat egyidejűleg be nem nyújtatnak, az előterjesztés megsemmisíttetik. Igen fontos rendelkezése a törvény 25. §-a utolsó bekezdésének, hogy az előterjesztési jog az ellenséges alattvalókat is megilleti és kifogásaikat a felszámoló hivatalhoz már akkor is beadhatják, amikor még a pénzügyminiszteri határozat sem hozatott meg. Természetes, hogy ily „filius ante patrem" előterjesztés azt a veszélyt vonhatja maga után, hogy egyenesen provokálja a liquidáló határozatot. Az előterjesztést első fokon a törvényszék tárgyalja per formájában, amely perben a kormány és az előterjesztéssel élő fél szerepelnek mint felek. A törvény rendelkezései rövid terminusokat szabnak a tárgyalások elhalasztására és megakadályozzák a formális módon történő elhúzását a bizonyításnak. Abban az esetben, ha előterjesztés adatott be, az árverés felfüggesztetik. Igen fontos az is, hogy az előterjesztés ne a rendelkezésre álló 30 napos időköz utolsó napjaiban adassék be, mert mint fentebb említettük, ez esetben az árverés már előbb is megtartható. A törvényszék határozata ellen 30 nap alatt felebbezésnek van helye az Ítélőtáblához, a táblai határozat ellen pedig semmiségi panasznak a legfőbb semmitőszék szervezeti törvényében meghatározott okok alapján a legfőbb semmitőszékhez. Perújításnak kizárólag az állam kérelmére van helye. Természetesen abban az esetben, ha Erdély vagy Bukovina területén lefolytatandó liquidálás magyar vagy osztrák tulajdonban álló javak, jogok és érdekekre vonatkozik, helye van az e törvényben megadott jogorvoslaton kivül a magyar-román vegyes döntőbíróság eljárásának is a békeszerződés 250. cikke alapján. Semmiféle nemzetközi bíróság nem áll azonban rendelkezésünkre akkor, ha Románia a régi Románia területén gyakorolja a békeszerződés ellenére a liquidálási jogot. Azt hisszük, hogy a román liquidációs törvénynek fentebb emiitett rendelkezései igen sok módot és alkalmat nyújtanak hatósági önkénykedésre, már pedig minél kevésbbé megszervezett jurisprudenciája van egy országnak, minél gyengébb valahol a közmeggyőzödésnek, a közvéleménynek szabad befolyása, annál inkább kellene a hatósági önkénykedés lehetőségét kizárni, mert a hatósági önkény Területén a visszaélések lehetősége meglehetősen valószínű. 72