Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

/ BARÓ WLASSICS GYULA hatálybalépése idejében kell a jelzett területen lakniok. Ezen értelmezés miatt az érdekelt személyek panaszt emeltek a nemzetek szövetségének tanácsa előtt. A lengyel kormány ebben a kérdésben is, mint az előbbi­ben, hatásköri kifogást emelt azon az alapon, hogy a panaszlók még nem lengyel állampolgárok és igy nem alkothatnak kisebbséget, követ­kezőleg kisebbségi sérelem miatt nem panaszkodhatnak. A „Conr" itt is kimondta, mint az előző esetben, hogy a nemzetek szövetsége hatáskörrel bir ebben a kérdésben és ismét erélyesen hang­súlyozta, hogy a kisebbségi védelem teljes elértéktelenedésére vezetne az oly felfogás, melyet a lengyel kormány elfoglalt a hatáskörre nézve ugy az előbbi, mint ebben a kérdésben. Egyenesen megengedhetetlen, sől a szerződés 12. cikkével is ellenkezik a lengyel interpretáció, mert a cikk kimondja, hogy az előző cikkekben, tehát a 4. cikkben foglaltak is nemzetközi garancia alá helyeztetnek. A nemzetközi garanciának életet adni pedig a nemzetek szövetsége szervei utján van hivatva. Az állampolgársági kérdésben a ,,Cour" szintén a kisebbségi kére­lemnek adott igazat. Kimondta, hogy elegendő ha az érdekelt személyek születése idején a szülők az átengedett területen laktak, tehát nemcsak a szerződés hatályba léptének idején. A szerződés 4. cikke tehát a „Cour" kijelentése szerint csak a szülők lakhelyére vonatkozik. Az állandó nemzetközi bíróság e két véleményére főleg azért hivtam fel a figyelmet, hogy a sok vereség után, mely már a kisebbségi pana­szokat érte, a nemzetek szövetségénél rámutathassunk oly határozatokra is. melyek a kisebbségnek adtak igazat. Mondhatná valaki : — de mit érnek a bírósági vélemények, mikor ezek még nem is döntések ? Lesz-e ilyen birói véleménynek foganatja ? Nézetem szerint föltét­lenül lesz foganatja a birói véleménynek is. Sőt az én nézetem szerint ez épp oly sulival bir, mint a döntés.4 A nemzetközi bíróság nagy tekin­télye előtt meghajol a nemzetek szövetségének tanácsa. Akik nemzet­közi joggal foglrlkoznak. tudják, hogy minő nagy hátrány ezen a területen a szankció hiánya ; de tudják azt is, hogy alig volt két esetnél több, midőn az államok a már igen számos esetben hozott nemzetközi birói döntéseket teljes tisztelettel és végrehajtási készséggel nem fogad­ták volna. Éppen ezért minden törekvésünket arra kell iránvitanunk. hogy a nemzetközi bíráskodásnak minél tágabb tere legyen nemzetközi szerződéseink és különösen a kisebbségi jogvédelem terén. Az utóbbi területen a kérdés egyenesen égetővé vált, mert mint másutt konkrét bizonyítékokkal igazoltam, hogy a kisebbségi jogvédelem terén nemcsak hogy előre nem haladtunk, de határozott visszaesés van. Ezen a téren a megállás is már hanyatlás. Még nagyobb veszedelem a visszaesés. * * A „Conseil" már is foglalkozott a lengyelországi német telmesek kérdésével és a nemzetek szövetsége keretében alkotott úgynevezett hármas kisebbségi bizottság meghallgatása után kimondta, hogy a lengyelországi német telepesek kérdésében az állandó nemzetközi bíró­ság véleményét magáévá teszi és ezt a kérdést ennek iránvitásn mellett kell megoldani. De mivel gyakorlati okokból lehetetlen az eddig kiűzött telepeseket teljesen visszatelepiteni, a Tanács véleménye szerint a len­gyel kormánynak kötelessége megfelelő kártérítést fizetni azokért a veszteségekért, melyek telepeik nyugodt birtoklásának megzavará­sából származtak. A Tanács tudomásul vette a lengyel képviselőnek ÍSkirmunt) azt a kijelentését, hogy minden olyan'esetben, melyben a kilakoltatás még 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom