Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám

B É K E J O G ÉS BÉKEÍiAZDASAG zését a 231. cikkhez füzödő függelék 22. §-a tartalmazza.1) Az állalános kamatfizetési kötelezettségnek jogpolitikai indoka az, hogy az összes hadviselő államok háborús joga megengedte az adósoknak, hogy kötelezettségeiktől a tartozás összegének letétbehelyezése utján szabaduljanak. Ha valamely adós e lehetőséggel nem élt, kötelességévé vált a pénz gyümöl­esöztetéséről gondoskodni akkor is, mikor erre az általános magánjog nem kötelezi. A magyar-francia pénztartozási külön Egyezmény a ka­matok kérdésében is eltér a békeszerződés fentemiitett ren­delkezésétől.2) Miiven viszonyban áll a békeszerződésnek és az Egyez­ménynek e két rendelkezése? Az Egyezmény kizárólag a ma­gyar adósok és a francia hitelezők viszonyának szabályozását tartalmazza, a francia adósok helyzetére vonatkozólag tehát változatlanul érvényben maradnak a békeszerződés rendelke­zései. Az Egyezmény célja a magyar adós helyzetének köny­nyitése és bármilyen sajátságosnak is látszik, a könnyítések nem alapulnak viszonosságon, vagyis a francia adós nem ve­heti igénybe ugyanazokat, a békeszerződéssel szemben ked­vezőbb intézkedéseke', amelyeket az Egyezmény a magyar adós javára megállapít. A francia adósok a háború előtti hely­zettel szemben ugyanis nem kerültek kedvezőtlen viszonyok közé. A francia frank az arannyal, a békebeli vásárló értéké­vel szemben körülbelül harmadára csökkent, az a francia te­hát, aki a háború előtt 100 frankkal tartozott, ma a 100 fran­kot valószinüleo- könnyebben tudja megfizetni. A magvar adós „egyezkedik" francia hitelezőjével, a francia adós a bé­keszerződés rendelkezései szerint „fizetni" tartozik. A magvar-francia Egyezmény kamatszabályai tehát ki­zárólag a magvar adósok kamatfizetési kötelezettségeit szabá­lyozzák • a francia adósok tartozásaik után kamatokat a béke­szerződés szabálya értelmében fizetnek. 1. Francia adósok kamatfizetési kötelezettségei?') .Mint már fentebb kifejtettük, a francia adósok kamatfize­M „Osztalék, kamat, vagy más időszakonkint visszatérő és valamely tőke kamatjaként fizetendő összegek után nem jár kamat. A kamatláb évi 5%, kivéve, ha a hitelezőnek szerződés, törvény, vagy helyi s/okás alapján ettől eltérő kamatláb járna. Ebben az esetben ez ;iz eltérő kamatláb az irányadó. A kamatok az ellenségeskedések megkezdésének napjától, vagy ha a fi/etendő tartozás a háború ideje alatt iárt le. a leiárat nanjától iárnak addig a napig, amelyen a tartozás összegét a Hitelező Hivatal javára irják.'" - Valamennyi fentemiitett tartozás után a békeszerződés X. rész. III. cím függelék 22. §-nak 1. bekezdésében emiitettek kivételével, a jelen szer­ződéi aláirását megelőző időtartamra évi háromszázalékos kamat számítá­sának van helye, amely minden év vegén tőkésítendő és járulékos költsé­gek nélkül a tőketartozás pénznemében fizetendő. 3) Szükségesnek tartjuk e helyen a francia adósok kamatfizetési kö­telezettségét is tárgyalni, mert tudvalevő, hogy a magvar adós tartozásai­nak kifizetésére egyezségek megkötése utján felhasználhatja saját magá 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom