Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG polgárok az elszakított területeken állandóan lakók közül. .Minthogy ezen célszerűtlen és indokolatlan helyzet csakis opció által szüntethető meg : a békeszerződés teljesen felesleges terhet ró a lakosságra és hatóságokra, az állampolgársági viszonyok rendezését pedig szerfelett késlelteti. Megjegyezzük különben, hogy a 65001921. M. E. sz. rendelet 1. és 2. §-a nem meriti ki a szerződés 61. és 62. cikkének tartalmát; nem mondja meg, hogy elveszti-e a magyar állampolgárságot pl. az a budapesti lakos, aki 1920. január 1-je után szerzett Kassán illetékességet és előzőleg Erdélyben volt az illetősége ; nem mondja meg, hogy akik a 62. cikkben emiitett engedélyt nem kérik vagy meg nem kapják, azoknak mi lesz az állampolgársága. Minthogy az állampolgársági rendelkezések a békeszerződéssel együtt minden külön rendelkezés nélkül hatályba léptek, — talán leghelyesebb lett volna azokat csak hirdetményileg közzétenni; a hivatkozott rendeletben feldolgozott alakban való ismertetésük ugyanis nemcsak azzal a hátránnyal jár, hogy nem mindenben pontos, hanem azzal is, hogv a kormánv kezét bizonvos értelmezés mellett előre leköti. • A rendelet érdeme mindenesetre, hogy a békeszerződés hatálybaléptével előállott teljes bizonytalanságot a 21. §. vélelmével egvelöre megelőzi, mikor kimondja, hogy azok a magyar állampolgárok, akik állandóan a Csonka-Magyarország területén laknak, annak illetékes (belügyminiszteri) megállapításáig, hogy állampolgárságuk a békeszerződés értelmében megváltozott-e, ideiglenesen továbbra is magyar állampolgároknak tekintendők. Csonka-Magyarország lakosságát tehát abból az okból, hogy illetősége az elszakított területen van, az állampolgári jogok (választói jog, iparjogositvány) gyakorlása, tisztviselői állás betöltése, stb. tekintetében semmi hátránv egyelőre nem fogja érni, a hatóságok az illetőséget a bírói és közigazgatási eljárás során nem vizsgálhatják. Ez a vélelem azonban természetesen nem teszi feleslegessé az opció gyakorlását, amely a magyar állampolgárság tulajdonkép megszűnt jogi helvzetét egyedül képes visszaállítani, illetve íentartani. A községi illetőségről tudvalevőleg a község ad bizonyítványt: ha a békeszerződés rendelkezései a rendelet 21. §-a nélkül léptek volna hatályba, az állampolgárság változásának a kérdése teljesen a községek hatáskörébe került volna át, ami nemcsak megnyugtató nem lelt volna, de átmenetileg amig tudniillik a községek az érdekeltek illetősége tárgyában nem határoznak — teljes bizonytalanságot okozott volna és egész sereg hatósági eljárás felfüggesztését tette volna szükségessé (házassági perek, stb.). A rendelet 9. §-a a békeszerződés 66. cikke alapján, de szabatosabban kimondja, hogy a férj állampolgárságát vele együtt élő felesége és atyai hatalom alatt álló 18 évesnél fiatalabb gyermekei mindenben követik. 41