Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 2. szám
BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG III. A békeszerződés 63. és 64. cikke szabályozza az opció lehetőségét. Ezek szerint: 1. az, aki a békeszerződés értelmében a magyar állampolgárságot elveszti, annak az államnak az állampolgárságát igényelheti, amelynek területén volt az illetősége, mielőtt illetőségét az átcsatolt területen megszerezte ; 2. az, akinek a volt osztrák-magyar monarchiához tartozó valamely területen van az illetősége, de ott a lakosság többségétől fajra vagy nyelvre eltér, annak az utódállamnak javára optálhat, amelyben a lakosság többsége vele azonos fajú vagy nyelvű. Ez utóbbi u. n. faji opció teszi lehetővé, hogy a volt kettős monarchia területén bárhol lakó magyarok eddigi állampolgárságukra és illetőségükre való tekintet nélkül magyar állampolgárokká lehetnek. A békeszerződés e rendelkezéseit a 6500/1921. M. E. sz. rendelet 3. és 4. §-a ismerteti, de szintén nem minden tekintetben kifogástalanul. A 63. cikknek pl. a rendelet azt a legalább is kétes értelmezést adja, mintha ez a cikk nemcsak a volt csorukamagyarországi illetőségüeknek, hanem minden volt magyar állampolgárnak jogot adna a magyar állampolgárság optálására ; ezt az értelmezést a békedelegáció a szöveg megfelelő módosításának javaslatba hozatala által az u. n. béketárgyalások során biztosítani akarta, de a válasz elutasitó volt, Minthogy továbbá a rendelet az idegen állampolgárság optálására vonatkozó eljárást is szabályozza, célszerű lett volna ismertetni azt is. hogy a szerződés 63. cikke alapján is kerülhet idegen állampolgárság optálására a sor, pl. olyan Erdélyből kiüldözött hivatalnokember részéről, akinek előzőleg a csehtót államhoz csatolt területen volt az illetősége s most ott levő birtokára akar visszavonulni. A rendelet 1. §-ából az következnék, hogy a magyar állampolgárság optálása csak visszaszerzi az elvesztett állampolgárságot, tehát a közbeeső időben (t. i. a békeszerződés hatályba lépése és az opció kijelentése között) az illető — a 21. §. vélelmét figyelmen kivül hagyva — idegen állampolgár ; viszont a 3. §. ellentétben a szerződéssel (63. cikk) már a magyar állampolgárság fentartásáról beszél, ami viszont az állampolgárság előzetes elvesztését jogilag kizárja. Ez a különbség pedig gyakorlati következményekkel is jár a politikai jogok gyakorlása és az állampolgári kötelességek teljesítése szempontjából ; ezt a kérdést majdan a békeszerződés hiteles értelmezése utján kell eldönteni. Az opció gyakorlására a békeszerződés életbeléptétől (július 26.) számitva, a 63. cikk esetében egy év. a 64. "cikk esetében félév áll rendelkezésre. Elég rövid" ez az idö, különösen ha figyelen-Lbt vesszük, hogy a 62. cikk esetében a fél a csehtót, illetve délszláv állam engedélyéig nem is tudhatja, hogy optáljon-e. A lendelet 5. §-a szabályozza az opció kihatását a családtagokra és az opciós nyilatkozat megtételére való jogo42