Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG rolja. Aki más államnak nem lesz polgárává és a Csonka-Ma­gyarország területén van az illetősége, az az 56. cikk szerint magyar állampolgár. A békeszerződés állampolgársági rendelkezései a fentiek szerint a községi illetőségre vannak alapitva. A községi illető­ség kérdése nálunk évtizedekkel ezelőtt, 1886-ban nyert meg­lehetős bonyolult és ma már teljesen elavult szabályozási. Akinek a közigazgatás műhelyébe csak egy kevéssé alkalma volt betekinteni, tudhatja, hogy a községi illetőség megállapí­tása — különösen lakóhelyüket hivatásuknál fogva vagy egyéb okból gyakrabban változtató személyeknél — milyen nagy nehézségbe ütközik, sok puhatolódzást és tárgyalást tesz szük­ségessé ugy, hogy éveken át elhúzódó illetőségi viták igen gya­koriak. A községi illetőség megállapításának ezek a gyakor­lati nehézségei mindenképen amellett szóltak volna, hogy a községi illetőség fogalma a békeszerződés állampolgársági rendelkezéseinek felépítésénél lehetőleg figyelmen kívül ma­radjon. Az állandó lakás alapján áll különben a Németország­gal kötött versaillesi béke és ilymódon tervezte az eníente az osztrák békében is a kérdést szabályozni és csakis az osztrák békeküldöttség kívánságára tértek át a községi illetőség alap­jára, minthogy Ausztriában a községi illetőség — mint ponto­san nyilvántartott körülmény — az egész állampolgársági rendszernek kiinduló pontja volt. A magyar békeküldötiség Neuillyben 1920. február 20-án kelt XXIV. jegyzékében a magyar viszonyok ismertetése mel­lett határozottan kivánta, hogy az illetékesség helyett az állandó lakás fogalma legyen az állampolgárság megváltozásának alapja-: Hiszen valamennyi utódállamnak egyként érdeke lett volna, hogy az állampolgársági kérdés a gyakorlatban minél könnyebben és gyorsabban rendezhető legyen. Az oszt­rák béke sablonjához való ragaszkodás és az eltérő szabályo­zás esetén az utódállamokra nézve el nem kerülhető nehézsé­gek azonban a községi illetőség alapjának fentarlását vonták maguk után. A cseh-tótokkal megindult tárgyalások során ismét megkíséreltük a békeszerződésnek oly értelmezését ke­resztülvinni, amely az előrelátható bonyodalmakat legalább túlnyomó részben megelőzte volna, — azonban e tárgyalások sem vezettek eddig eredményre és így július 26-án a 6500/1921. M. E. sz. rendelet szerint a békeszerződés állampolgársági sza­bályai léptek életbe. A békeszerződés állampolgársági szabályai azonban nem­csak a községi illetőség fogalmának bonyolult volta miatt fog­nak a gyakorlatban nehézséget okozni, hanem azért is, mert a községi illetőség a magyar jogszabálvok következLében a lakóhelytől az esetek nagy részében különbözik, aminek foly­tán külföldi állampolgárrá válik a csonka ország lakosságának nagy része és viszont nagyszámban maradnak magyar állam­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom