Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

A VÜB. ÍTÉLKEZÉSE a Bsz. ratifikálásai tlőtt feloldotta volna is a német kormány a zar alól, erről a tulajdonosnak nem kellelt szükségkép tudomást szeu-znie. Ez okból a Vdb. a lraneia háztulajdonos kárát a ház értékének abban a csökkenésében állapította meg. amely a márkának 1915 okt. 7 iki es a B.NZ. ratifikálás tori (1920. jan.10.) árfolyama közti különbözetben nyilvánul (1915 okL 7-én 38.000 M á 120 = 45.600 frcs: 1920 jan. 10-én 57.000 M á 21.82 - 12.437 frcs: vagyis a különbözet 33.163 frcs). y) Francia polgárnak német földön elveszett podyyaszáért ugyancsak több esetben állapította meg a Vdb. a nemet állam feleiősséget ; így a Roby-ügyben (1921 szept. 25.. Recueil 1V2. : Fr. R. I. 7. 1.. 110. 1.. 61. sz.), valamint a Monnet-ügvben (1921 dec. 27.. Recueil 418. : Fr. R. I. 8. f., 122. 1.. 63. sz.). Á gondolatmenet a következő : a Franciaországba feladott, de oda ki nem jutott podgyászl a német hatóság Nagy lefoglalta s akkor az állam emiatt felelős ; vagy pedig le nem foglalta, s akkor az állam a Bsz. X. r. IV. cim függ. 6. §-a alapján válik felelőssé. Minthogy ugyanis a német állam franciák ingóira 1915 okt. 7-én kiviteli tilalmat bocsátolt ki. ezzel ezeket az ingókat ..háborús kivtHeles intézkedésnek" vetette alá és ennélfogva, az id. 6. §. szerint, felelős az illető ingók ..megőrzéséért'". mindaddig, amíg azokat vissza nem téritette. A német állani tehát minden elveszett francia ingóért már pusztán azéil felelős, mert annak kivitelét megtiltotta, habár az ingót magát le nem foglalta, sőt talán éppen azért, mert le nem foglalta, (l'gvanezt a gondolatmenetet 1. a Villemejane-esetben : Rec. 90. : Bekejog 2. iüz.. 57. 1.) Ismétli és variálja ezt az elvei a Derousseaux-eset (1921 szept. 25.. Recueil 415. 1. ; Fr. R. I. S. f. 121. 1.. 62. sz.). Az utóbbi döntés különösen azért nevezetes, mert világosan kimondja, hogy a vesztes állam elleni egyedi kártérítési igénynek csak az enteutepolgár patai ellen irányuló kivételes háborús intézkedés alapján van helye, ellenben az entente-polgár személyében beálló károkért ily felelősség nem áll fenn (pl. kiutasítás). h) A sequester tényeiéri is sürüen teszi felelőssé a francianémet Vdb. a német államot. A Génv-ügvben hozott döntés szerint (1921. jun. 11. Rec. 394. : Fr. R. 1. 8. f., 123. 1., 69. sz.) a német állam fizeti nemcsak a zárgondnok diját és a liquidálás költségeit, hanem pl. az olyan felügyelőét is, akit a sequester feleslegesen rendelt ki. noha a tulajdonos a vagyon őrzéséről gondoskodott. A sequester gondatlanságáért is az állam felelős ; igy pl. ha a zárolt erdőből harmadik személyek fát loptak. Nevezetes, hogy egv más esetben (Kreitmann, 1. fent ad) pont végén) pl. a sequester számlájából a Vdb. nem ismerte el azt a tételt, amellyel a strassburgi házat repülőgép-károk ellen biztosította ; mert Strassburgban nem keltett tartani francia repülök támadásától ! Dr. Szladits Károly. 243