Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

DK. DLAl (;\ÖR(iY KÉT RÉSZLETKÉRDÉS AZ ÁTCSATOLT TERÜLETEKKEL1 S/SvlIIIEVI J04WVISZOXYAINK KÖRÉBŐL. A győztes nagyhatalmak szem&zógéüő] kiinduló trianoni békeszerződés ugyan csak kivételként szabályozza az elszakított területek (a Neuausland) irányában l'ennálló jogviszonyainkat, — s az általános szabályokat a volt ellenséges államok háboruelőtti területére (az Altauslandra) szabja : de nem tudom, hogy reánk nézve igazából nem nagyobb jelentőségü-e az átcsatolt területekkel fennállt és jelenleg még lebonyolításra váró gazdasági kapcsolat s tehát ennek a jogi szabályozása ?- Hisz mig az Altáuslanddal csak nagyobb cégek (pl. bankok, importőrök) voltak sürübb gazdasági összeköttetésben, addig a Neuausland feleivel: a volt belfölddel egészen általános és mindennapos volt az üzleti és egyéb forgalom. De ha a két viszonylat relatív súlyát statisztikai pontossággal megállapítani nem is lehet : kétségkívül eléggé fontos az átcsatolt területekkel való viszonylat ahhoz, hogy a legkisebb részletekig is teljes precizitással próbáljuk azt az immári ,,békejog" tekintetében lisztázni. Ezért vélem az alábbiakat szóvátételre érdemesnek. I. Tb. 254. cikk. Alájaesik-e átcsatolt területi ügyféllel5 kötött szerződés a békeszerződés 231. cikke f -4. pontjainak?3! a. Régebben a Kúria, ezen kérdés igenlő eldöntéséből kiindulva, a 3610/1921. M. E. sz. rendelet 4. paragrafusa alapján felfüggesztette az eljárást.4 Di\ Kovács Marcel megbeszélésében ugy hiszi, hogy a felfüggesztést nem kellett volna elrendelni, mert a békeszerződés 254. cikkének 1. bekezdése igy szól : i „A 231. cikk d) pontjának kivételével, a III. cím3 nem nyer alkalmazást olyan tartozásokra, amelyek magyar állampolgárok és a volt magyar királyság állampolgárai között jöttek létre." Ujabban a Kuria szintén arra az álláspontra helyezkedett a 3610/1921. M. E. sz. r. 4. paragrafusa körüli vitában, hogy ,,az 1921. évi XXXIII. törvénybe cikkelyezett úgynevezett trianoni békeszerződés 254. cikke értelmében a III. cim, a 231. d) cikk 1 Ezt a kifejezést csak rövidség kedvéért használóim ahelyett, hogy az ülető területeken lakó (ott községi illetőséggel bíró. uj állampolgárságot nyerő stb.) személyeket említeném. Áz innen szétágazó további kérdéseket jelen soraim nem akarják érinteni. 2 Érdemes lenne az erre vonatkozó anyagot zártan feldolgozni (azaz : mellőzésével a csupán az Altauslandra vonatkozó szabályoknak, pl. az egész clearing-rendszernek). 3 Lásd fenti 1 jegyzetet. 3/a A perfelfüggesztés szempontjából részletesen tárgyalja e kérdést Dr. Alkér Kálmán a Magy. Jogi Szemle 1922. IV. számában. Alkér tanulmányát a jelen cikk már nem vehette figyelembe. Szerk. 4 Esetet és megbeszélést 1. „Békejog és Békegazdaság" 1921. decemberi füzete 96. lapján. A rendelet a „Budapesti Közlöny" 1921. évi 119. számában olvasható. :> Ebben van t. i. a 231. cikk. 244