Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 7-8. szám
A VDB. rgéKKgagsE natositott ! Mar emiitettük, mennyire ellenkezik a nemzetközi jog elismert alapelveivel már csak az ellenséges, polgároknak nyujtandó kártérítés is altalános rekvirálás miatt. De mit szóljunk ahhoz, ha az államot a saját maga polgárái ellen foganatosított rekvirálasért is felelőssé teszik"? A jognak ezt az areulesapásat csak keservesen leplezi a ..désannexion"' és a ..reintégration" fictiója : hogy t. i. az elzásziak virtualiter már a háború alatt is francia honosok voltak ! Ezt a jogi torzszülöttet a megérdemelt szigorú bírálatban részesíti Prof. Triepel : Yirtuelle Staatsangehörigkeit. ein Beitrag zur Kritik der Reehtsprechung des franz.deutsch gem. Sehiedsgeriehtshofes (ismerteti Pasensteeher Jur. Wochenschr. 1922. 140". 1.). b) A Vdb. egyébiránt az elzásziaknak ebből a virtuális francia honosságabői más tekintetben is messzemenő következményeket von le. így pl. a Chamant c a Német állam ügyben (Rec. 361. 1.. Friedensrecht I. 7. f. 108.1. 57. sz.) a francia-német Vdb. 1921 aug. 25. kimondotta, hogy az elzászinak is joga van a Vers. szerz. 302. (Trian. 237.) 2. bek. alapján kártérítést kö\etelni. ha a haboru alatt ellene német bíróság előtt lefolytatott perben, melyben nem tudott védekezni. ítéletet boztak. Ez esetben az elzászi ellen mulasztásos Ítélet hozatott. A Vdb. az elzászi választására bízza, hogy >iz ítélet hatálytalanításait s az előbbi állapotba visszahelyezést kéri-e. avagy kártérítést követel. Az előbbi esetijén irreleváns, hogy az ítéletben foglaltatott-e alaki vagy anyagi jogszabálysértés, mert az in integrum restitutio a legszélesebb keretben van megadva (est concu en termes trés larges). Az utóbbi esetben a kártérítési igény maga az (német) állam ellen irányul : ennek szabadsagában állván, hogy belső jogában saját állampolgárának visszkereseti felelőssegét állapítsa meg. Ebben az esetben tehát a Vdb. világosan állást foglalt oly irányban, hogy a Vers. 302. (Trian. 237.) 2. bek.-én alapuló kártérítési igény (távollevő entente-polgár ellen hozott ítéletből eredő kár iránt) nem a magánfél. hanem közvetlenül az állam ellen irányul : a magánfél ellen csak akkor lehet és kell fellépni, ha az entente-polgár az Ítélet ellen az előbbi állapotba visszahelyezést kéri. Egyébiránt a vélemények e kérdésben még nagyon szétágazók : 1/ a kérdés részletes irodalmi és gyikorlati exponálását ..Friedensrecht" I. 8. f. 115. 1. c) A rekvirálási kérdés ujabb megfontolásának legalább némi reménye csillan ki az angol-német Vdb. 1921 dec. 12-iki határozatából a Mc Leód Russel & Co. c a német állam ügvébeu (Recueil I. 9—10. f., 547. 1., Friedensrecht I. 8. f. 125. 1. 73. sz. és 9. f. 141. 1. 75.. sz.. Jur. Wochenschr. 1922. 3. f.. 183. 1.). A német katonai hatóság 1914 aug. 29. angol jutarakományt foglalt le a hamburgi kikötőben, az 1873. évi hadiszolgáltatási törvény alapján. A Vdb. a német államot kártérítésben marasztalta. ..Nincs rá adat — mondja a Vdb. -- hogy a julabáiok elvétele idején, ilynemű javak Németországban — közös rendszabály erejénél fogva — mindenkitől elvétettek volna, aki ilyenek birtokában volt. Ezért fel sem merül az a kérdés, hogy ilyen eltérő esetekre kitérjednének-e a Bsz. szabályai ." A Vdb. tehát a kérdést ez irányban meg nem oldja. De már maga az a tény is biztató, hogy az angol Vdb. nem követi szolgaian a francia-német Vdb. körében már megállapodott gva241
