Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

I)R. KRÁ H L VILMOS létéfcm Meili.* l/lobbi szerint : ..Bie Zulássigkeil einer Widerkl ige isi áueh international nieht zu beanstanden, sqferü sie durch Vorhandensein der Konnexitat mit der Vorklage ode-r durrh die Existenz eincr identiseheh Quelle beschranfct wird, ural sofern damil nieht cin Kiugrik erfolgt in die Normen üher exklusiw Fora." E szerint a perbíróság illetékes az olyan viszontkereseti követelések tekintetében is. amelyek magával az alapkereseti követeléssel összeíüggésber vannak, továbbá hogyha a viszontkereset ugyanazon jogforrás illetékességi szabályai alapján emelhető, amely jogforrásra a kei eseti illetékesség alapíttatott és amennyilen valamely kizárólagos illetékességi ok nem akadályozza ezen illetékességet. Elfogadva Meili álláspontjai : a viszontkereseti illetékesség kérdése Franciaországgal szemben, kártérítési kérdésekben alig bírhat gyakorlati jelentőséggel, mert a békeszerződés a legyőzött állam honosainak nem ad viszonosan kártérítési jogot az általuk háborús intézkedések folytán a győztes államok részéről szenvedett..károkért. Kártérítési kérdésekben a viszontkeresetnek jelentősége lehel a jóvátételekben nem részesülő államokkal, va'amint az újonnan alakult államokkal szemben (232. cikk, i) és jelentőség'' lehet az elszakadó területeken okozott károkért az utódállaíb okkal szemben (.250. cikk, 3). Valamennyi enlente-állammal szemben jelentőségre juthat a viszontkereseti illetékesség a trianoni szerződés 239. cikk, b) pont, 2. bek. esetében. Ha a magyar honos lép fel keresettel a. francia honos ellen, valamely a békeszerződés hatálybalépése előtt kötött szerződés alapján és hogyha a francia állampolgár Franciaországban lakik : ugy a keresetet az illetékes francia bíróságnál kell megindítani. Legyen a következő képzeli esel : A budapesti cég a rheimsi cognacgyárossal 1919 auguszlu> 7-én bizományi szerződést kötött aziránt, hogy Csonkamagyarciszag területére átveszi kizárólagossági joggal és raktár melle't a vezérképviseletet. Ennek fejében a forgalmazoli összeg 10%-át kapja, viszont a hitelezett összeg után 50% delcrederel visel. Az első elszámolás i920 január 1-én ejtetik meg. A gyár közvetlen eladásokat is teljesített és a budapesti bizományos ezután is követeli jutalékát.** Hol kell perelnie? A rheimsi bíróság előtt. Megfordítva : a rheimsi gyáros hol perli a bizományost a delcredere alapján? A rheimsi gyáros perelheti a Code civil 1-i. cikke alapján a rheimsi bíróság előtt. Azonban perelhet — választása szerint — a 239. cikk b) alapján a döntőbíróság elölt is. Hogyha a döntőbírósághoz fordult, ugy ezzel egyszersmint a magyar cégnek megadatott a jog, a maga követelését a döntőbíróság előli viszontkereset utján érvényesíteni. Abból a célból, hogy a magyar, igények érvényesítése megkönnyittessék, célszerű volna a vegyes döntőbírósági perrendtartásokban a viszontkereseti illetékességnek minél szélesebb terjedelemben való' elismerése. * A példában az ügylet a kereskedelmi forgalom felvétele (1919 áug. l>.) után köttetett és a követelés a békeszerződés hatálybelépése előtt járt le. Lásd errenézve a német-francia döntőbíróság joggyakorlatát : Dr. Szladits Károly : A vegyes döntőbíróságok Ítélkezése. (Békejog 2. sz.) ** Lásd : Meili : ,.Das internationale Zivilprozessrcchl" 387. old. 226