Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

FRANCIA-NÉMET DÖNTŐBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS a felperes kétrendbeli érdemleges kereseti kérelmet terjesztett eló. A második kereseti kérelem annak elvi kimondására irányult, hogy a valorizációs szabály és a clearing utján való lebonyolítás kiterjed az oszlxák részvénytársaságok részvényeinek osztalékszelvényeire is. amelyek francia állampolgárok által mulattatnak be, amennyiben a st.-gerirahii szerződés hatálybalépése (1920 július 16.) elótt járlak le. (2. Dire que karticle 248 et les conventions et accords régiant les modalités de son application sont applicables au coupons de dividende d'actions de Sociétés autrichiennes présentés par des Francais et échus avant le 16 juillet 1920.") A francia-osztrák döntőbíróság az 1921 november 30-iki döntésében kimondotta. — mivel alperesek az érdemi kifogásaik mellett, a konkrét causa nélküli általános jellegű megállapítás iránti kereseti kérelmet is kifogasolták, — hogy az ilyen lennészetü kereseti kérelemnek helyt ad. ,,2.. Dit les conclusions J.e (a requete recevables en la forme."* {h. Friedensreeht I. 7. f. 51. sz.) Mellőzve annak a perjogi kérdésnek közelebbi vizsgálatát, hogy az ilyen természetű kereseti typusok és Ítéletek a polgári perjogi elmelet által felállított kategóriákkal (elutasító, megállapító és konstitutív* összeegyeztethetők-e ? — kétségtelen, hogy a hágai nemzetközi döntőbíróság eddigi gyakorlata ilyet nem mutat lel. A hágai nemzetközi döntőbíróság által a haboru kitöréséig eldöntött ügyekben meghozott összesen 12 Ítélet egyike sem tartalmaz ilyen konkrét causa nélküli normainterpretaciót. (Lásd: Dr. Magyary Géza: ,,A nemzetközi bíráskodás" 180 és köv. old.). Éppen ezért a döntőbírósági jurisdikciónak még a saját hatásköre alá eső jogvitákban is. ilyen messzemenő módon való kiterjesztését — nem lehet íenlartas nelkul elfogadni. 2. A viszontkereset az írásbeli eljárás folyamán terjesztendő eló : az ezonban nincsen tilalmazva, hogy nemcsak az elleniratban, hanem a viszonválaszban is előterjeszthető legyen. Követ kezik ez a contrario a 40. cikk" rendelkezéséből, amely kizárja azt. hogy a viszontkereset az előkészítő szóbeli tárgyaláson még előterjeszlhttó legyen. Annál kevésbé lehet az érdemleges szóbeli tárgyaláson uj viszontkeresetel emelni. A belga-német perrendtartás a viszontkeresetel egyáltalán nem engedi meg (29. cikk). Ugyanilyen értelmű rendelkezés van a lengyel-nemet eljárás 28. cikkében. Hogy mely követelés érvényesíthető viszontkereselileg ? erre nézve az eljárási szabályzat nem tartalmaz rendelkezést és igy a nemzetközi perjog elvei irányadók. Erre vonatkozólag Bar**" azt mondja : ..Die Bestimmungen der Prozessgtsetze über die sogenannlen íora connexitatis beruhen auf mehr oder weniger will kürlichen und veranderlichen Zweckmássigkeitsrücksichten. wáhrend international der Grunusalz gelten muss, dass möglichst keine Streitsache ihrem natürlichen Richter entzogen werde . . .*" Messzebb megy a viszontkereseti illetékesség megengedése tekin* Lásd : Dr. Magyary Géza : ..Magyar polgári perjog"" 4. oldal ** A hivatkozások — más megjelölés hiányában — a francia-német Vdb.-i szabályzat cikkeire ériendók. **- v. Bar: ..Theorie und Praxis des internationakMi Privatrecht-** If. kötet. 451. oldaL 225