Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

DR. KRÁHL VILMOS alkalmasabbá tenni, fejleszteni ? A nemzetközi joggal foglalkozó magyar jogászvilág ebből a törekvésből bizonyára ki fogja venni a maga részét. A nemzetközi jog fejlesztésére mindenesetté megvan az a jogcímünk, hogy igazságtalanságait, tökéletlenségeit másoknál jobban megértjük, mert saját sebeink sajgása ébrentartja figyelmünket és a mások bajainak megértését. Dr. Neumann Kóroki. A FRMCI4-\ÉMET DÖNTŐBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS KÖRÉB€>Ii.* (Kereset, viszontkereset, pergátló kifogások.) 1. A kereset irányulhat marasztalásra vagy megáüapitásra, illetve a jogviszony tartalmának uj szabályozására is. Az utóbbi alá esőnek tekintendő a trianoni szerződés 234. b) alapján indítóit kereset, mert ez lényegileg az iránt indíttatik, hogy a döntőbíróság a háború előtti magánjogi szerződés anyagi tartalmát újból szabályozza. Az ezen kereset alapján hozott Ítélet: konstitutív Ítélet. A* kereseti kérelmek kumulálhatok is, amennyiben valamennyi kereseti kérelem tekintetében a döntőbíróság illetékes. A francia-német döntőbíróság joggyakorlatában a kereseteknek egy negyedik faja is indíttatott és negyedik fajta Ítélet is hozatott. A kereseti kérelem itt — konkrét causa nélkül — a békeszerződés vitás jogi tartalmú rendelkezésének általános jellegű normáin leipretációjára irányult. A francia „Office des Biens et íntéréts Privés" a német ,,Reichsausgleichsamt"-lal szemben konkrét jogeset nélkül annak elvi megállapítását kérte, hogy olyan pénztartozások, amelyek elszász-lolhringiai honosok és német állampolgárok között a fegyverszünet (1918 november 11) és a versáillesi szerződés hatálybalépésének napja (1920 január 10) közötti időtartam alatt kerültek kiegyenlítésre, belevonandók az clszaszlothringiai-német clearing eljárásba és hogy azokra nézve is a békeszerződés alapján megállapított (1 márka — 0*8134 frank) átszámítási árfolyam alkalmazandó. Ezen kereseti kérelem ellen a német kormányképviselő kifogást emelt az érdemi kifogásokon felül, azon perjogi okból is, mert abstrakt kérelem nem képezheti peres eljárás tárgyát. Habái a kereseti kérelemnek csak részben adott helyt a döntőbíróság : mindazonáltal az 1921 oklóben 19-iki döntése indokolásában kimondta, hogy ilyen abstrakt jellegű értelmezés iránt is lehet — megfelelő érdekek fen forgása esetében — keresetet indítani.** Hasonló általános jellegű normainterpreLáció iránti keresetet indított a francia „Office" az osztrák „Abrechnungsamt" és a „Verband österreichischer Bankén und Bankiers" ellen a francia-osztrák döntőbíróság előtt. Ebben a perben * Részlet Dr. Kráhl Vilmosnak a „Békejog és Békegazdaság" kiadásában legközelebb megjelenő tanulmányából, mely a francia-német Ydb.-i eljárást véve alapul, általános érdekű és mindegyik Ydb -i eljárásra kiható kérdéseket fejteget. Szerk. ** Az Ítélet német fordításban egész teriedelemben közölve van a .,Friedensreehl" 1. évi 7. füzet. 54. száma alatl. 224