Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

AMERIKAI DÖNTŐBÍRÓ ÍTÉLETE értelmében az átadandó hajókért az átvevő kártérítéssel tartozik és terminust lüzöU ki ennek és az 1918. október 15-e előtti tulajdonosok esetleges jogaira vonatkozó igénvek bejelentésére. Mellesleg emiitjük meg. hogy a csehek által nekünk fizetendő kártériiést méltányosan állapította meg. Foglalkozott még a Dunaszabálijozás céljaira szükséges anyag felosztásával, amelynek egész terhét mi viseljük, mert az átengedésre köteles államok közül egyedül á mi partjaink hossza csökkent, és a zátonyra jutott hajók ügyével. Ezekkel a kérdésekkel, mivel jogi szempontból nem oly lényegesek, itt nem kívánunk tüzetesebben foglalkozni. Ellenben fontos, hogy a döntőbíró kimondta, hogy az átengedésre vonatkozó határozatát, amelyet részletesen ismertettünk, a 284. cikk első bekezdése szerint az átengedésre kötelezett államokhoz intézendő ama felszólításnak kell tekinteni, amelytől számított három hónapon belül az átengedést tényleg foganatosítani kötelesek és, hogy külön-külön lajstromokba foglalva, név vagv más ismertetőjelek (cégjel, szám stb.) szerint egyedenkint megjelölte azokat a hajókat, amelyeknek tulajdonjogát megállapította, vagy amelyek véglegesen egyik fél részéről valamelyik másik félnek átadandók lesznek, úgyszintén az egyéb járómüveket és adatokat is: amelyekkel döntése során foglalkozott. VII. Áttekintettük a döntőbíró ítéletének jogi szempontból szamba jövő tartalmát. Méltattuk az ítélet meghozatalánál kövelett eljárást és az Ítélet anyagi részét. Reámulattunk a peres eljárásra Vonatkozó szabályok hiányaira, az Ítéletnél alapulvett különböző jogforrások ellentmondásaira, az Ítéletben megnyilvánuló elvekre es azokra a pontokra is. ..melyeket nem helveselhetünk. Mindezek alapján felvetődik az a kérdés, vájjon nemzetközi jogi szempontból nyereségnek tekintheljük-e ennek az első tapasztalatnak az alapján azt. hogy a békeszerződések némely hatarozmányainak magyarázata vagy végrehajtása egyes döntőbíró kezébe tétessék le. Őszintén megvalljuk, hogy az ismertetett esetben eljárt döntőbíró kivLiló tulajdonságai, lelkiismeretes alapossága, célszerű és'méltányos eljárásra irányuló törekvése ellenére is, mindaddig amig a döntőbírói eljárás nemzetközi szabályozása meg nem történik, az ilyen döntőbírói ítélkezéshez nem sok reményt füzünk, sőt még ha a döntőbíró hatásköre, a döntőbírói eljárás szabályai tüzetesen körül is volnának írva. akkor is bizonyos szkepszissel viseltetnénk a siker iránt, mert hol van a biztosilék a legigazságosabb ítélet végrehajtására? A jog mögött álló hatalomban. És hol van az a hatalom, amely a nemzetközi Ítéleteket végrehajtsa ? Egy csupa pártatlan emberből álló olyan nemzetközi hadseregben, amely erósebb mint bármelyik peres félnek a hadserege, vagy több olyan nemzet egyesített nagy haderejében, amely az illető kérdésben nem é-rdekelt. Alig van azonban döntés ala kerülhető fontosabb kérdés, amelynél a nagy nemzetek közvetlenül vagy közvetve ne volnának érdekelve és nemzetközi végrehajtó hadsereg, amelynek minden tagja — homo homini Deus — utópia. A jog éltető eleme az idealizmus A jogász megszokta, hogy a kételyek közepette is törekszik az igazságra. Mint ilyen törekvést a döntőbírói intézményt sem lehet egyszerűen elvetni. A jövő meg fogja mutatni, hogy lehet-e ezt azt intézményt az igazságszolgáltatás céljaira 223