Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

DR. KEMÉNY ALADÁR annak Függelékében körülírt ellenséges javak, jogok és érde­kek felszámolásának eredménye is valorizálandó ; de ez a rendelkezés az átcsatolt területekre nem vitetett át, hanem ellenkezőleg, a 250. cikkben foglalt különleges szabály utján kimondatott, hogy a 232. cikk és a IV. címhez tartozó Függe­lék rendelkezései a magyar állampolgároknak, vagy a magyar állampolgárok által ellenőrzött társaságoknak a volt Osztrák­Magyar Monarchia területén fekvő javaira, jogaira és érde­keire nem alkalmazhatók. Fejtegetéseimben tehát csak annak megvilágítására szo­rítkozom, hogy a 231. cikk 1. és 2. pontjai a 254. cikkel való kapcsolatukban miként értelmezendők. A magyar jogi irodalomban, ugy tudom, egységes az a felfogás, amely szerint a 231. cikk 1. pontja alá az ott megje­lölt ügyfelek között a háború előtt keletkezett és lejárt min­dennemű pénztartozás, ellenben a 231. cikk 2. pontja alá csak oly tartozások vonhatók, amelyek a háború előtt keletkezetr olyan ügyletből vagy szerződésből erednek, amelyek teljesí­tését a háborús állapot folytán egészben vagy részben felfüg­gesztették és a háború alatt vagy a fegyverszünet után, legké­sőbben azonban a trianoni békeszerződés életbelépéséig, „ 1921. évi július hó 26-áig váltaik esedékesekké. Ha Magyaror­szág és valamely érdekelt volt ellenséges állam kormányai egyezményes uton megállapítják azt az időpontot, amelyben a kereskedelmi forgalom a két ország kőzött a békeszerződés életbelépése előtt újból felvétetett, akkor a két 'állam és annak polgárai között fennálló viszonylatban a 2. pont alá eső tarto­zások esedékességének időhatárául 1921. évi július hó 26-ika helyett a megállapított időpont tekintendő, mert az ezen időpont után vállalt tartozásokra és szabálysze­rűen megszerzett javakra, jogokra és érdekekre nézve kizárólag a köztörvényi szabályok irányadók, anélkül, hogy ezek tekintetében akár a Bsz.-re, akár a Bsz. végrehaj­tása tárgyában kötött egyezményekre hivatkozni lehetne. Ezekből a rendelkezésekből az átcsatolt területeket illető jogi helyzet világosan megállapítható. A 254. cikk alá ugyanis, mint előbb emiitettem, csak olv tartozások sorozhatok, amelyek a 231. cikk d) pontja szerint valorizálandók lennének. A 231. cikk 1. és 2. pontjai pedig az átcsatolt területeket illetőleg világosan rendelkeznek, amikor az ott említett magántartozásoknak a nemét és keletkezési idejét meghatározzák. Csak az entente-államok háboruelőtti területeire kellett ezt a meghatározást a 238. cikkben magva­rázattal kiegészíteni, mert a „háború alatt" kifejezés nem volt az összes volt ellenséges államokra egvségesen értelmezhető. Ezért mondja íki a 238. cikk, hogy „A III., IV., V. és VII. címek alkalmazásánál a „háború alatt" kifejezés az egyes Szövetsé­ges és Társult Hatalmakra nézve azt az időpontot jelenti, 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom