Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG ez a rendelet abban az esetben, ha olyan állam polgára, amely a háború alatt Magyarországgal szemben semlegességét megőrizte, az 1914 évi július hó 24. napja előtt keletkezett és külföldi pénznemben teljesitendő követelése iránt magyar állampolgár ellen magyar bíróság előtt (ideértve a budapesti árués értéktőzsde választott bíróságát is) keresetet indít, az általános eljárási szabályokban (polgári perrendtartás 231. §.) megszabott egyességi kísérleten tuknenőleg külön egyességi eljárást szab meg. Ez a külön egyességi eljárás abban áll, hogy a biróság a peres feleiket az első tárgyalásira (a törvényszéki eljárásban a per felvételére, a járásbirósági eljárásban a per felvételére és érdemleges tárgyalására) azzal a megjegyzéssel idézi meg, hogy az alperes a tárgyaláson szövegezett egyességi ajánlatot terjeszthet elő, a felperes pedig az esetleg előterjesztendő egyességi ajánlatra nyilatkozatát megteheti. A biróság törekedjék az egyesség létesítésére. A biróság a felperes kérelmére az alperes egyességi ajánlatára nyilatkozás céljából megfelelő halasztást adhat. Ha az alperes egyességi ajánlatot terjesztett elö és egyesség nem létesült, a biróság az egyességnek diplomáciai uton való megkísérlése céljából a szükséges iratmásolatokat (nevezetesen a keresetlevélről, a tárgyalási jegyzőkönyvről és az alperesnek ehhez melléklendő írásbeli egyességi ajánlatáról hivatalból készítendő hiteles másolatot) a m. kir. igazságügy miniszterhez felterjeszti és a peri az igazságügyminiszter részéről a bírósághoz az egyességi kísérlet eredményéről intézendő értesítés beérkeztéig felfügg geszti. Ha az igazságügyminiszternek a diplomáciai tárgyalások eredményére vonatkozó értesítése a bírósághoz hat hónap alatt nem érkezik be, a biróság a per tárgyalására határnapot tüz. Ha a fent megjelöli követelés iránt a rendelet életbelépte, azaz 1921 július hó 20. napja előtt a pert már folyamatba tették, de a biróság azt elsőfokú érdemi határozattal még el nem döntötte, ezeket a szabályokat oly értelemben kell alkalmazni, hogy a biróság az egyességre irányuló felhívást a rendelet életbelépte után megtartandó legközelebbi tárgyaláson intézi a peres felekhez és a tárgyalást az egyesség megkísérlése céljából bármely peres fél kérelmére egyizben elnapolhatja ; ha az elnapolást az alperes kéri, az uj határnapot legfeljebb harminc napra kell kitűzni. Ha a fent megjelölt pénzkövetelés iránt biztosítási végrehajtás elrendelésének helye van, a végrehajtás foganatosítása a lefoglalt ingók összeírására és becslésére, ingatlant illetőleg pedig a zálogjog előjegyzésére szorítkozik. Amint mindezekből látjuk, a rendelet két eszközzel siet a megszorult adós segítségére. Először is megfelelő időt biztosit részére abból a célból, hogy hitelezőjével megkísérthesse az egyességet. Másodszor pedig nemcsak a bíróságot, hanem 5