Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

I. ÉVFOLYAM 7—8. FÜZET 1922. ÁPRILIS-MÁJUS HÉKEJOG És W HAVI SZEMLE " A BÉKEKÖTÉSSEL ÉS AZ ÁTMENETI GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK KÖRÉBŐL SZERKESZTI: DR. SZLADITS KÁROLY KIADJA: A TAKARÉKPÉNZTÁRAK ÉS BANKOK EGYESÜLETE, BUDAPEST V, FÜRDŐ-U. 2 \ AZ ELSZAKÍTOTT MAGYARSÁG GAZDASÁGI AÉDELME. I. Az elszakított magyarok helyzete a békeszerződés szerint jogilag különfélekép alakul, aszerint, hogy i. magyar állampolgárságuk a szerződés szerint fennmarad, vagy azt 2. optálás utján fenntartják-e, hogy továbbá 3. a szerződés szerint az uj állam polgáraivá válnak, vagy az uj állampolgárságot engedély (62. cikk), vagy opció (63. és 64. cikk) utján szerzik meg. Az elszakított területen élő lakosság azon része, amelynek magyar állampolgársága a békeszerződés rendelkezései értelmében minden külön opció nélkül megmarad (főleg a csonka országbeli illetőségűek), az uj államban a dolog természete szerint mint külföldi állampolgárságú jön számba és igy az ezekre vonatkozó jogszabályok alá fog esni. Az ilyen magyar állampolgárokra, azok jogaira és javaira nézve a békeszerződés 248. cikke értelmében az érdekelt államok között külön egyezmények lesznek kötendők, de ezek az egyezmények a békeszerződés rendelkezéseivel nem állhatnak ellentétben ; ilyen egyezmények kötése érdekében a szerződés életbelépésétől számított három hónapon belül az érdekelt államok kiküldöttei részéről értekezlet tartandó. Minthogy az utódállamokkal megkísérelt tárgyalások eddig eredménytelenek maradtaik s meggyőződésünk szerint még sok időt fog igénybe venni, amíg az elszakított területen élő magyar állampolgárok jogainak védelmére egyezményi ulon tudunk valamit elérni, egyelőre csakis a szerződés rendelkezéseire lehet támaszkodni. Ebből a szempontból pedig igen nagy fontosságú a 250. cikk, amelynek értelmében tudniillik ezek a magyar állampolgárok az utódállamokban nem tekinthetők volt ellenséges állam polgárainak és igy javaik, jogaik és érdekeik nem esnek a 232. cikkben megszabott lefoglalás és felszámolás alá ; ezek a javak, jogok és érdekek tehát a jogosultaknak mindennemű korlátozó rendszabálytól mentesen eredeti állapotukban adandók vissza. A magyar állampolgárok esetleges felszólalásait a szerződés szerint a Vegyes Döntőbíróság bírálja el, amely a 239. cikk értelmében 193