Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 7-8. szám
DR. EGYED ISTVÁN az érdekelt kormányok által kijelölt egy-egy tagból alakul és amelynek elnökét közös megegyezéssel választják, illetve a háború alatt semlegesen maradt állam polgárai közül Ador Gusztáv jelöli ki. , Részben eltérő a helyzet azokra nézve, akik az elszakitott területen opció alapján tartják fenn (illetve szerzik vissza) magyar állampolgárságukat. Amig ugyanis az előbbi csoportba tartozóknak az elszakitott területen való tartózkodására nézve a szerződésben korlátozó szabály nincs és ilyet rájuk — mint külföldiekre — nézve legfeljebb az illető állam belső joga állapithat meg, — addig a szerződés 63. cikke kötelezőleg kimondja, hogy az optálók az opció-jog gyakorlását követő egy éven belül azon államba kötelesek áttenni lakóhelyüket, amelynek állampolgárságát optálták. Az ily magyar állampolgárok az elszakitott területen birt ingatlanaikat megtarthatják, ingó vagyonukat pedig teljesen illetékmentesen magukkal hozhatják. Ezek a magyar állampolgárok az elszakitott területen esetleg megmaradt javaik, jogaik és érdekeik tekintetében természetesen szintén a 250. cikk alá esnek és a Vegyes Döntőbiróság védelmét bármely korlátozó rendszabály ellen igénybe vehetik. Ellenben nem esnek a 250. cikk alá azok a volt magyar állampolgárok, akik akár pusztán a szerződés rendelkezései alapján (ipso facto), akár sajáttkérelmükre (engedély vagy opció alapján) valamely utódállamnak váltak már polgáraivá. Ezek ugyanis az illető állam keretében mint belföldiek jönnek számba és az uj állammal fölmerült vitás kérdéseik rendes körülmények között az illető állam belső joga szerint és ezen állam hatóságai által intéztetnek el. A békeszerződés azonban a lakosság ezen csoportját sem hagyja teljesen védelem nélkül, feltéve, hogy az az uj állam lakóinaik többségétől fajra, nyelvre, vagy vallásra eltér. Az elszakitott területen lakó és az uj állam polgárává váló magyarság az uj államban mint nemzeti kisebbség jön számba és a békeszerződésben a kisebbségekre nézve megállapitott nemzetközi védelmet élvezi. Minthogy elszakadt véreink túlnyomó része ebbe a csoportba esik és az utódállamok keretében kénytelen megélhetést és elhelyezkedést keresni : a magyar nemzeti eszme jövő fejlődése érdekében a legnagyobb jelentősége épp a kisebbségi védelem hathatós voltának van. Azért ezzel a kérdéssel külön kívánunk foglalkozni. II. A trianoni békeszerződés 60. cikke a kisebbségi védelemre vonatkozó szabályokat nemzetközi érdekű kötelezettségéknek nyilvánítja és a Nemzetek Szövetségének védelme alá helyezi. Hasonló szabályt tartalmaz az osztrák békeszerződés 69. cikke, a bolgár békeszerződés 57. cikke, a Szövetséges és Társult Hatalmak által Lengyelországgal Versaillesben 1919. évi június 28-án kötött szerződés 12. cikke, a cseh-tót köztársasággal és a szerb-horvát194
