Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5-6. szám

AZ ÁRVERÉSI TILALOM LAZÍTÁSA lönbözó volt aszerint, hogy a tulajdonos angol volt vagy külföldi és a külföldinek aííidavittal (esküvel megerősített nyilatkozat) kel­lett bizonyítania, hogy az érvényes)teli szelvények az ő tulajdoná­ból áiló érlékpapirosról valók. Ennek következtében kereskedelmi szokássá vált, hogy az ilyen papirosokat mindjárt az afTidavittal együtt hozták forgalomba. Ez az analógia nem találó. Nem hisszük, hogy Xassbaum kötelezhetónek találná az olyan eladót az aííidavit utólagos szál­lítására, aki a magasabb oszt üék kifizetését külön igazoláshoz kötó közgyűlési határozat érvénybelépte előtt idegenítette el a maga papírjait. A trianoni államszerződés rendelkezései pedig i Xussbauni kiindulási ponti- szerint ccak az ügylet megkötése után lettek kötelező szabállyá.*) Dr. Sizsalovszky Endre. AZ ÁRVF.RFSI TIT, n ófl I.AZITÍS*. Az igaz^igiigyniniiszter 800 1922. I. M. számú rendelete**) az ingatlanra vonatkozó árverési tilalmat némileg lazítja. Az eddigi jogállapot szerint 1. zálogkölcsönügylet alapján jogosított végre­hajtató kérelmére a 12.000 1915. I. M. számú rendelet 17. §-ában meghatározott közelebbi feltételek alatt, továbbá : 2. csődtömeghez tartozó ingatlanokra (2800 1916. I. M. sz. rendelet) lehetett az ár­verést elrendelni. Az uj rendelet megengedi az ingatlan elárvere­zé-sét 1. tartáskövetelés kielégítése végett, 2. vagyonközösség meg­szüntetésére, 3. életjáradékkövetel és kielégítése végett, ha a jogo­sult megélhetését veszélyezteti az, hogy az ingatlanárverés meg­tagadása következtében követeléséhez nem juthat. Megengedi to­vábbá az uj rendelet 4, az önkéntes árverést ugy is, hogy az végre­hajtási árverés joghatályával bírjon. (Eddig csak végrehajtási ár­verés joghatályával nem biró önkéntes árverést lehetett tartani.) Az árverésnek vagyonközösség megszüntetése végett megen­gedése azonban nagyobb jelentőséggel aligha bir. mert a Kúria rendszerint már a perben elutasító ítéletet hoz azon a cimen. hogy a mostani idő a vagyonközösségek árverés utján megszüntetésére *) Cikkíró érvelését legyen szabad kiegészítenünk azzal a megjegyzéssel, hogy a német állampolgárok a békeszerződés gazdasági rendelkezéseiről már 192Í márciusa előtt is tájékozva lehettek, miután közismert dolog volt. hogy a trianoni szerződés gazdasági rendelkezései nem térhetnek el a már 1920-ban ratifikált St.-Germaini szerződéstől. — A ..Stammbaum" szállítása iránti köte­lezettség szempontjából arra figyelmeztetnek, hogy midőn a magyar állam által kibocsátott hirdetmény bizonyos időpontban való birtoklást tesz a nosztrifikálás föltételévé, nem lehet az a célja, hogy a bizonyos időpontban birtokolt s igy az illető eladó tulajdonát képezett, az ő személyében a magyar állam ellen fennállott követelést a későbbi eladás által megszüntesse. A ren­delet a nosztrifikálási időtartamra nem helyezte forgalmon kivül a hadikölcsö­uőket. Ennek folytán a Stammbaum szállítása iránti igényt egyesek jogosult­nak tartják. Szerk. **) L. a mellékleten a 41. sz. a. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom