Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5-6. szám

A MAGYAR BÍRÓI GYAKORLATBÓL alkalmatlan. A Kúria az idői nem azért látta alkalmatlannak, mert az ingatlan elárverezését az eddigi rendeletek amúgy is megtiltották, hanem döntései indokolásában egyéb okokra : lakáshiányra, az ingatlan-árak hullámzására és gyakran szökkenésszem emelkedésére, a pénz értékének hizonyLulan voltára hivatkozott. Nagyon kétséges ennélfogva, hogy az árverés megengedése okából változtatni fog-e a Kúria ezen gyakorlatán. — Éppen erre való tekintettel felmerül még az a kérdés is, hogy mi a helyzet akkor, ha egy régi ilélet a vagyonközösségnek árverés utján megszüntetését rendelte el. Azt hisszük, hogy az a léi, aki ellen az ilyen Ítélet alapján árverést fognak kérni, végrehajtásmegszüntetési perrel léphet fel akkor, ha a viszonyok az Ítélet meghozatala óta olyképen változtak meg, hogy az árvérésre az idő most már alkalmatlan, s ennélfogva az Ítéleten alapuló végrehajtási jog megszűnt vagy legalább is szünetel, (s. a.) 4 HIKxYAU BÍRÓI GYAKOHLIT HŐKÉBŐL. A háború befejezésének időpontja. Az 1917-ben kelt adásvételi szerződés szerint az eladó 1918. év végéig, vagy, ha a háború tovább tartana, a háború befejezéséig tartozott, a vételár megfizetése ellenében, az ingatlant átadni és az átírásra alkalmas okiratot kiállítani. A vevő által 1920. évben indított keresetet a Kúria (V. 2469/1921.) elutasította, mert a teljesítési határidő végpontja naptárilag vagy egyéb módon kétségei kizáróan megállapítva nem lévén, az, a szerzőtlés szerint és a 7200/1921. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében, 192,1. évi július 26-ikára esik, amely nap a fellebbezési bíróság ítéletének meghozataláig még be nem következett. Hasonló volt a döntés (Kúria VI. 4473/1921.) abban az esetben, amikor a felek 1917. évben ugy állapodtak meg, hogy a vevő és az eladó az adásvétel tárgyául szolgált malomüzletre és a hozzátartozó földekre mindaddig amíg .,at most duló Iháboru befejezést nyer", közös gazdálkodást folytatnak, vagyis a bevételeken és a kiadásokon egyenlően osztoznak, — amivel szemben a vevő a perben nem bizonyított oly megállapodást, mely szerint a közös gazdálkodásnak csak addig kellett volna tartania, amíg a vevő fiai a háborúból hazajönnek. Perindítás lekapcsolt területen lakóval szemben. A Kúria 1924. évi december hó 20-ikán P. V. 50-12/1921. sz. a. hozott Ítéletében kimondotta, hogy a 2547/1921. M. E. és 3610/1921. M. E. sz. rendeletek 5. és illetőleg 4. §-aiban foglalt — perindítást tiltó — rendelkezéshez hasonló rendelkezés a trianoni béke által Magyarországtól elszakított területen lakókkal szemben fennálló jogviszonyokból eredő perekre nézve nem adatott ki. Közli: dr. Kovács Marcel. Glóbus Nyomdai Mfiintézel B.-T.. Biuiappst, VI., Aradi-utca 8. Igazgató: Biró Miklós.