Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 2. szám
BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDA SÁG nem tartozik Vdb. elé, hanem az államok egymásközti viszonyában, diplomáciai uton bonyolítandó le (1. ennek részletes kifejtését Weil Jur. Woch. 1921. 720.). Mindazonáltal a Vdb. (Rec. 8/. 1.) egészen önként értetődőnek tartja, hogy a javak természetbeli visszaadása iránti kereset is hatáskörébe tartozik, mert a ném. bsz. 297—298-ra van alapítva. Kimondta a Vdb., hogy az ilyen kereset nem az ellen intézendő, akinek az elidegenített jószág a kezén van. hanem kizárólag a német állam ellen, s nem engedte meg, hogy ez utóbbi perbehivja azt, aki az illető ellenséges jószágot megszerezte s aki ellen a német állam — pervesztés esetere — visszkeresetet vél támaszthatni. A Vdb. megállapította hatáskörét a ném. bsz. 304. (Trbsz. 239.) b. íí. bek. alapján az olyan szerződésből felmerült vitás kérdésre nézve is, amelyét a felek a fegyverszünet megkötése után, de a Trbsz. életbelépése előtt kötöttek meg (Rec. 82. 1.) Tekintettel arra, hogy köztünk és a voit ellenséges ánamok között a lurgaiom már jóval a Trbsz. életbelépése előtt indult meg, a felek sok ilyen hatásköri meglepetésre lehetnek elkészülve, ha nem sikerül az ilyen szerződéseket a Vdb. hatásköre alól kivenni. Támpontul szolgál, hogy a magyar-francia pénztartozási különegyezmény 14. cikke szerint az 1919. aug. 6. napja, vagyis a kereskedelmi forgalomnak Francia- és Magyarország közti ujrafelvétele után vállalt tartozásokra kizárólag a köztörvényi szabályok lesznek irányadók. A konkrét esetben a német rendes bíróság már előzően a belga fél ellen bizt. intézkedéseket rendelt el ; amelyekkel szemben a Vdb. élt a Nbsz. 305. (Trbsz. 240.)-ben foglalt jogával, és a belga felet a német birói intézkedés előtti állapotba helyezte vissza. A Vdb-ok eljárási szabályzatai széles körben jogosítják fel a bíróságot előzetes biztosítási intézkedésekre (mesures conservatoires ou provisoires, pl. német-francia pts. 31—36. Art., Rec. 49. 1.) Tanulságos e részben a Hallyn—Basch-eset (Rec. 10. és 19. 1.). Ebben az esetben egy francia polgár azon a cimen, hog3r értékes festményeit némethonos nagynénjére bízta, ennek örökösét perli a képek kiadására. A kereset a Nbsz. 304. (Trbsz. 239.) b. II. bek.-n alapul (békekötés előtt kötött letéti vagy megbízási szerződésből eredő jogvita) és élénken mutatja, mily messzire terjed a Vdb. beavatkozása a belföldi jogszolgáltatásba. A felperes zárlatot kért, melyért a Vdb. el is rendelt.és megkereste a német kormányképviselőt, hogy a képeket berlini bírósági kiküldött* (huissier) utján sequestrálja. Kimondta a Vdb., hogy előzetes biztosítási intézkedés a kereset beadása előtt is elrendelhető (de ekkor a Vdb. a kérelmezőt egy havi határidő alatt a kereset beadására utasítja, Rec. 12.) : a másik, felet csak akkor hallgatja meg, ha ez különös okból mellőzhetetlen (indispensable) ; a kérelmezőt biztosítékadásra csak akkor utasítja, ha az előzetes intézkedésből a másik félre kár háramolhat (Rec. 12.) ; sürgős esetekben az intézkedés végrehajtása a másik fél értesítése nélkül történik. A jelen (Hallyn c/a Bascb) esetben a képeket az alperesnél nem találták meg, mert ez a képeket eladta és nem tudja, hogy a vevő hol lakik. Erre a Vdb. megkeresi a német kormányképviselőt, hogy rendőrileg kutassa fel a kérdéses vevőt és a képeket nála 56