Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG Most csak annyit, hogy a német szabályzatok szerkezetük szerint két csoportra különülnek : a francia- belga és az angol-japán csoportra. Az előbbihez áll közelebb a német-jugoszláv szabályzat is. (RGB1. 1921. 692.. ismertetve JUT. Woch. 1921. 129., 658.) Az osztrák Vdb.-i szabályzatok közül ismeretes az osztrák-francia BGB1. 1921. Nr. 314.) és az osztrák-görög (BGB1. 1921. 333.) pts.*) A Vdb.-i eljárás számos uj tudományos kérdési vet fel. így különösen a nemzetközi magánjog alkalmazásában is. Pl. felvetődik a kérdés, mi tekintendő a Ydb. előtti eljárásban „lex fori 'nak? (L. erről Mendelssohn-Bartholdy Jur. Woch. 1921. 133. és Schauer u. o. 520.) Mindezeket más alkalomra tartva fenn, áttérünk maguknak a határozatoknak az ismertetésére. A Recueii első két füzete 15 határozatot közöl, melyből 13 a német-francia és 2 a német-belga Vdb.-ra esik. (L. egyúttal az Auslandsrecht 1921. 11. sz. és a Friedensrecht 1921. 1. és 2. számában megjelent ismertetésekel.) A keresetek tárgya kb. felerészben a X. r. IV. cim (javak, jogok és érdekek), felerészben a X. r. V. cim (szerződések) körébe vág. Feltűnő mindenekelőtt az az irányzat, hogy a Vdb.-ok igyekeznek hatáskörüket minél szélesebbre kiterjeszteni. így a Société Vinicole de Champagne caMumm perben a Ydb. kimondja, hogy a ném. bsz. 304. b. (Trbsz. 239. b.) alapján a Vdb. nemcsak olyan ügyekben járhat el, amelyeket a III., V. és VII. cimek kifejezetten hatáskörébe utalnak, hanem ellenkezőleg, hatásköre az id. cimeken alapuló minden jogvitára kiterjed, amelyet az id. cimek nem utalnak kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe (,,il est mani feste que le traiíé a entendu instituer de la facon la plus large la compétence des tribunaux mixtes"). A hatásköri szabálynak ez az egyenes megforditása mindenesetre súlyos beavatkozást jelent a szerződő államok birói felségjogába, különösen szemben azzal az általában elismert tudományos tétellel, hogy a rendkívüli bíróság hatáskörét nem lehet kiterjesztő magyarázattal tágítani. A jelen esetben nem kisebb kérdésről volt szó, mint annak az eldöntéséről, hogy a franciaországi Mumm-cégnek ottani állami liquidálása kiterjedt-e az e céget a külföldön — nevezetesen a német birodalomban ! — megillető védjegyek elidegenítésére. A Vdb. szerint e kérdés eldöntése a ném. bsz. alkalmazását kívánja meg, mely a X. r. IV. címében szabályozza a liquidácíós cselekmények jogkövetkezményeit, ,.amiből következik a Vdb. hatásköre." Másik feltűnő kiterjesztése a Vdb. hatáskörének a Trbsz. 232. f. (ném. bsz. 297. f.) pontján alapuló természetbeli visszatérítés kérdésében észlelhető. A háborús kivételes intézkedéssel elidegenített ellenséges jószágnak természetbeli visszatérítésére a 232. nem mondja ki a Vdb. hatáskörét ; ellenkezőleg, abból, hogv a 233. függ. 7. §. szerint az illető sz. és t. Hatalomnak magának kell a Trbsz. életbelépésétől egy év alatt megjelölnie azokat a javakat, amelyekre nézve a 232. f. pontban megállapított joggal élni kíván : az következik, hogy ez az igény nem a sértett magánfelet illeti és *) Az időközben megjelent .'J. és 4. füzetben még a következő eljárási szabályzatok foglaltatnak : a német-sziámi és a némel-jugoszláv ; az osztrák-francia és az osztrák-belga ; végül a bolgár-belgn és a bolgár-görög. 55