Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 5. szám - A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései

82 Joggyakorlat kép az 1914:XLIII. t-c. 1. §. 1. b) pontja (szerint esnek illeték alá. A panaszolt esetben a csőd tömeggondnok felperes elhalálozásának bejelentése tárgyaláson kívül is előterjeszthető. A felperes halála a Pp. 466. §. szerint az eljárás félbeszakadását minden bírói tárgyalás nélkül az alperes beavatkozása nélkül is előidézi. Ezek megállapítására vonatkozó jegyzőkönyv tehát nem tárgyalási jegyzőkönyv, követke1zéskép csak jegyzőkönyv, amely az 1914:XLIII. t-c. 1. §.1. b) pontja szerint esik illetek alá. (M. kir. közigazgatási bíróság 18.085/1942. P. sz.). IU. díjj. 16. tétel. ! 37. Közjegyzőnek az örökösödési eliárás során m^állapítolt díjai és költségeinek a hagyatéki híróság megkeresése alapján való teleWkönyvi l>« jeíiyzése illetékköteles. Ebben az esetben azonban felemelt illeték nem jár. INDOKOK: Sem a 6800/1935. I. M. sz. rendelet, sem más törvényes jogszíabályj nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a telekkönyvi bejegyzési illeték alól mentességet állapítana meg, arra az esetre, ha a kir. közjegyjegyzőnek az örökösödési eljárás során megállapított díjak és költségei erejéig hagyaték-átadással kapcsolatban a hagyatéki bíróság megkeresése alapján történik a jelzálogjog telekkönyvi bekebelözése.. Az is kétségtelen, hogy az ilyen bejegyzés anyagi jogi tartalmánál fogva csupán rangsorbiztosító telekkönyvi feljegyzésnek nem minősíthető. Ennek folytán a k. kir. járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak 1941. november 7-én kelt 19.669/1941, tk. sz. végzésével hagyatéki bírósági megkeresés alapján 320 P 62 filfér közjegyzői díj [és* költség erejéig a panaszos javára elrendelt jelzálogjog bekebelezése után az 1500/ 1929. P. M. sz. rendelet 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 1 százalékos illeték és az 5730/1941. M. E. sz. rendelet 1. §-a megszabta 50 százalékos rendkívüli pótlék fejében jogosan követelhet a kir. kincstár 4 P 80 fillért a panaszostól. Felemelt illeték azonban nem jár. Az Illetékszabályok 24. §-a és az 5100/1931. M. E. sz. rendelet 67. §-ának (2) bekezdése ugyanis csak arról rendelkezik, hogy, a bélyeg-* ben járó telekkönyvi bejegyzési illetéket va zálogjog bejegyzését iránt a telekkönyvi hatósághoz benyújtott beadványon, illetve a végrehajtási kérvénynek a telekkönyvi hatóság részére szánt példányán, végrehajtható kiadmány esetén pedig a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényen kell leróni. Nincs ellenben törvényes rendelkezés a bélyegge'i való ilietéklerovás közelebbi módja tekintetében arra az esetre, ha az érdekelt felek más módon előadott kérelmére vagy hivatalból történik a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzése. Ilyen jogszabály hiányában viszont nincs olyan mulasztás sem, amely a felemelt illeték követelésére jogot adna. (M. kir. közigazgatási bíróság 12.527/1942 P. szám). Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t.-c. 1. §. 39. Ha a bűnügyben eljárt ügyvéd ügyfelével szemben kir. Törvényszéknél díjainak és költségeinek megállapítását összegszerűen nem megjelölve kérte, az illetéket 5000 pengő eljárási érték alapul vételével kell leróni.