Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 5. szám - A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései

Joggyakorlat Si így a bérleti jogviszony megszűnte után a piacon változatlanul ismert néven hozhassa forgalomba áruját. Ezek szerint a bérleti megállapodás alapján a bérbeadót megillető bérösszeg a 102. §. (11) bekezdése alapján általános forgalmi adó alá még részben sem vonható. (Konkrét ügyben kiadott 136.631/1944. XI. b. sz. r.) JOGGYAKORLAT 36. A felperes elhalálozásának alperes által történt bejelentését tarlalmazó jegyzőkönyv az 1914:XLIIÍ. t -e. 1. § 1. b) pont szerint esik illeték alá. INDOKOK: A b. kir. Törvényszék előtt 8 P. 42.478/1938. sz. (a. dr. B. M., mint a vb. V. Fa- és csertermelő kereskedelmi r. t. 'csődtömeggondnoka S. G. és dr. E. R. L. ellen 16.110 P Í65 fillér tőke és jár, iránt',, illetve a birtokban lévő borok kiadása és jár. iránt keresetet'indított. Ebben a perben S. G. alperes az első bírói ítélet [ellen fellebb0zéssei élt Az 1939. szeptember 9-én a fellebbezési bíróság előtt felvett jegyzőkönyv hiányos bélyegzése miatt követelik a panaszostól a tárgyalási jegyzőkönyv megállapított illetékét. A kérdések jegyzőkönyv szerint az elnök a fellebbezés szóbeli tárgyalását az ügy rövid megjelölésével megnyitván, megállapította, hogy a felek szabályszerűen megidéztettek, továbbá, hogy a kir. ítélőtábla az ügyben már tárgyalt'és a tanács tagjaiban változás nem állott be. A felperesként megjelent bejeldnti, 'hogy a csődtömeggondnok időközben elhalálozott, ez alapon az alperes az eljárás felfüggesztését kérte. A fellebbezési bíróság végzésileg az új csődtömeggondnok nevének közlése iránt a csődbírósághoz megkereső végzést bocsátott ki. A Pp. 466. §-a szerint a felperes elhalálozása folytán az eljárás félbeszakad és a 473. §. ^szerint az eljárás félbeszakadásával minden határidő folyása megszakad és a határidő félbeszakadás megszűnésétől egészen újból kezd folyni. Az 1914:XLIII. t.-c. 1. §-a jegyzőkönyvek tekintetében az illeték mérve szempontjából különbséget tesz és pedig akként, hogy a tárgyalási Jegyzőkönyvet magasabb illetékkel sújtja, mint a más nem tárgyalási jegyzőkönyvet. Tehát minden jegyzőkönyvnél azt kell vizsgálni, lehet-e azt tárgyalási jegyzőkönyvnek minősíteni, vagy sem. A törvény sem annak indokolása közelebbről nem határozza meg, hogy mi teleintendő tárgyalási jeggyzőkönyvnek. A bíróság ezért a törvényhozó akaratát kutatva arra a megállapításra jutott, hogy az olyan jegyzőkönyvek, amelyek olyan nyilatkozatokra vonatkoznak, melyek csak a bírósági tárgyaláson terjeszthetők elő és dönthetők el. tárgyalási jegyzőkönyvnek minősülnek., olyan jegyzőkönyvek azonban, amelyek a "peres leieknek olyan nyilatkozatait tartalmazzák, amelyeket a tárgyaláson kívül is elő*Tehet "terjeszteni és azok eldöntése bírósági|tárgyalást nem igényelnek, nem tekinthetők tárgyalási jegyzőkönyveknek, következés-