Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1944 / 5. szám - A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései
Dr. Biró B.: A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései. 73 A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései Irta: dr. Biró Balázs, a m. kir. Közjg. Bíróság tanácselnöke. I. A létért való küzdelem sorsdöntő jelentősége a honvédelem mellett mindent háttérbe szorít. A nemzeti élet teljessége, az élet megszakíthatatlan folyamatossága, a jobb lét biztosításának vágya azonban, különösen a szakfolyóiratoktól, a szaktudomány továbbművelését mégis elvárja, sőt megköveteli. Különösen indokolt ez a pénzügyi jog terén, ahol a köztevékenység folytatása, anyagi fedezetének kérdése maga is szorosan a honvédelemhez tartozik. Sőt az ilyen idő alkalmas az általánosabb jellegű áttekintésre, értékelésre is. Ha visszatekintünk a teljes és viszonylagos béke idejére a pénzügyi joggal kapcsolatosan, elfog az elégedetlenség érzése. Ugy találjuk, hogy a hazai jogtudományunk e téren nem teljesítette kötelességét megfelelő mérvben és mulasztás terheli. Több ízben rámutattam magam is egyes problémák megoldásánál ennek a folyóiratnak hasábjain, hogy pénzügyi jogunk tudományos, rendszeres feldolgozása hiányos. Különösen a pénzügyi eljárási jogunk nélkülözte a rendszeres, elméleti színvonalon nyugvó tudományos feldolgozást. Egyetemeinken kötelező tantárgy a pénzügyi jog, de a tanszék közigazgatási joggal kapcsolódik és a közigazgatási jog túlsúlya érezhető. Pénzügyi szakjogász alig került tanszékre. Egyetemi tanáraink kötelességszerűen foglalkoznak a pénzügyi jog tudományos feldolgozásával is, de inkább mellékesen és híres, sőt hírhedtté vált tanáraink is lényegében csak törvényismét nyújtottak. Még itt is, az eljárási jog értékének és jelentőségének fel nem ismerése folytán, háttérbe szorult. Ennek részben meg volt a természetes oka is. Pénzügyi törvényeink, főleg a régebbiek, inkább az anyagi jogot szabályozták. Az anyagi jognál az egyes törvények indokolásai, a pénzügytan általános tanai és íejtegetései, értékes útbaigazítást nyújtottak. Az eljárási jog terén ezt nélkülöztük. Nélkülöztük magát a teljes szabályozást is, úgy, hogy a hiányt a gyakorlatban kellett pótolni, a megoldást kitalálni. Ennek következtében a rendes, biztos járás helyett, sok volt a csetlés-botlás, az össze-visszaság, hatóságonként, egyénenként és ügyenként az eltérő és ellentmondó lépés. Köztudomású, hogy közigazgatási jogunkban ma sincs általános jellegű eljárási jogunk. An ennek alkotására ösztönző, tudós kezdemé-