Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 4. szám - Az épületátalakítással és légoltalmi óvóhelyek létesítésével kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények

Joggyakorlat 65 szérői a házfelügyelőnek adott egyellen szolgáltatás a lakás, amiből adót levonni nem iehet5l s ha nincs miből levonni, lakkor a tulajdonofst a szavatosság nem lerhelheli. A panasz nem helytálló. Az (alkalmazotti kereseti adó alapelve, hogy ez az adó az (alkalmazottat terheli, de annak befizelésére a munkaadó köteles. A házfelügyelő alkalmazottnak tekintendő, akit a háztulajdonos a szokásos biztosíték követelése mellett alkalmasa s akii — a KHO. 36. (§. (3) bek.-hez fűzött üt. (3) bek. értelmében — adóztatás céljából a városi ladóhivatalnál bejelenteni köteles. Ugyanehhez a bek.-hez fűzött "Ut. (4) bek. értelmében az alkalmazott a munkaadóval szemben fennálló szolgálati viszonyból származó olyan bevételét, amelyet nem a munkaadó fizet ki, adóztatás céljából munkaadójának bejelenleni köteles. Ide sorolja az Ut. a házfelügyelőnek a kapupénzből, stb.-ből származó jövedelmét is. A 30. §. (5) bek.-hez fűzött Ut. (2) bek. 2. pontja; szerint a házfelügyelő jövedelme után járó kereseti adót a munkaadóval szemben átalányösszegben kell megállapítani s az Ut. (76) bek. szerint ezt az adót a munkaadó terhére kell (előírni.. A hivatkozott jogszabályokból következik, hogy a háztulajdonosnak a házfelügyelő járandóságai után kivetett ;jlk. keresleti adóért való szavatossága korlátlanul. — tehát akkor is fennáll, ha a (házfelügyelő a tulajdonostól készpénzilletményt nem élvez. (M. kir. Közigazgatási. Bíróság, 221/1943. P. szám.) , c Társulati adó. 1940:VII. l.-c 13. ;§. 22. p. 31. A felszámolás alalt álló korlátolt fe'elősségü társaság tagjainak a társasági vagyonból a végleges felszámolás élőit kifizetett előleg nyújtás a társasági tőke használatra való átengedésének ^agyis kölcsönnek tekintendő és amennyiben az előleg nyújtása ka mai mentesen történik, úgy a lársasági tag az eszmei kamat (erejéig a vállalat részéről teljesíleií oly kötelezettség nélküli ingyenes szolgáltaáshoz jut, mely az 1940:VII. t.-c- 13. g-ának 22. pontja (szerint a szolgáltatást nyújtó vállalatnál társulati adó alá esik. (M.. kir. iKözhJazgatási Bíróság, 1285/1943. P. szám.) i Társulati és tantiemadó. 1940:VII. l-c 13.|§. 7. p. és 18. §. 32. I. Árukészleteknek forgalmi értéke és a mérlegben kitüntetett értéke közötti különbözelet adómentes értékkülönbözeü tartalékként figyelembe venni csak akkor lehűl, ha a készleteknek a forgalmi értékre történt felértékelése a mérlegben történik meg. Ellenkezői esetben a forgalmi értéken aluli értékelési különbözet a mérlegszerű nyereséghez hozzászámítandó. II. A vállalat ügyvezető igazgatójának juttatott és a kifizetés tekintetében igazolt reprezentációs költségátalányt tantiemadó alá vonni nem lehet. INDOKOK: Panaszos cég azt kifogásolja, hogy 1. árukészleteinek forgalmi ' értéke és a onérlegben kitüntetett értéke közötti 484.633 P (különbözetei értékkülönbözeti tartalékként figyelembe nem vették, hanem, a társulati adó alapjához hozzászámították; 2. a vállalat ügyvezető igazgatójának 1440 P reprezentációs költségátalányát bizalmas kiadásnak minő-