Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 1. szám - Az 1943. év vámügyi krónikája

Joggyakorlatok 17 ncm a szövetkezet nyereségéből, hanem a tagok költségnozzájáraláfából nyertek fedezetet, csak téves könyvelés folytán kerültek a szövetkezet 1911. évi ercdményszámláján bevételképen elszámolásra, miért is a zárszámadásoknak a szövetkezetet meg nem illető e bevételi és kiadási télelek kihasításával való helyesbítését és a társulati adónak a nyereség lnányában is fizetendő legkisebb mérvre, vagyis az előző évi adó fejében megállapított összegre való leszállíását kén. A panasz alaptalan. Az 1940:V1I. t.-c. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a veszteség-nyereség számla tételei (léhát a bevételi tételek is) az adóalap kimunkálásánál is irányadók. amennyiben a törvény 13—17. §-ai eltérő rendelkezéseket nem tarl.ümaznak. A törvény említett szakaszai nom tartalmaznak oly eltérő rendelkezést, hogy öröklakásos házszövetkezeteknéi a tagoknak a szövetkezeti ház kiadásaihoz való hozzájárulása ne számítana a szövetkezet bevételének. Ily rendelkezés hiányában pedig a pénzügyi hatóság még adózási szempontból sem jogosított a tagoK bevételképen elszámolt költséghozzájárulását a bevételek közül kihasítani. A közgyűlésileg jóváhagyott zárszámadások téves könyvelés miatti helyesbítése, illetőleg a heiyesbííeít mérleg megállapííása t.írgyában pedig a KT. 179. §-a szerint minden esetben csak a vállalat ujabb közgyűlése határozhat. Tekintetlel tehát arra, hogy a zárszámadásoknak újabb közgyűlés által történt helyesbítése hiányában a tagoknak az óvóhely létesítésének költségeire teljesített és nem a szövetkezettel szemben fennálló követelésként elkönyvelt befizetése a szövetkezet bevételének számít és a törvény 13. §-ának 4. pontja szerint a bevétel terhére költségként elszámolt vagyonértéket növelő új beruházások a társulati adó alapjához hozzászámítandók, jogosan járt ei a pénzügyi hatóság akkor, amikor az óvóhely létesítésének a bevételek terhére elszámolt 3.273 P költségét társulati adó alá vonta, mert a lakók éleiének biztonságát szolgáló légotalmi berendezések létesítése az ingatlan értékét fellétlenül növeli és így hasznos beruházásnak? minősül. (M. kir. közigazgatási bíróság 4383,1943. P. szám). Társulati ídá. 1940:\TI. t-c 13. §. 6. I, Ké'es követelések fedezetére létesített tartalék ö-szege£ rentíePetésüket vesztettnek és feiszabadultnak csak a követelés befolytával tekinthetők. A követelés befolyta előtt a nyereség javára el rem számait céltartalék a mérlegszerű n; ereséghez hozzá nem számítható. II. Kifizetetlen, idegen állampolgárok letétéinek v Tornádójára és annak kamataira tartalékol; összegek, ha a betét tulajdonosai ismét macy?r állampolgárokká vállak és így idegen pénzértékre 'ör'énő valori atiólán már ;g n t nem támaszthatnak a tartalék rerdel etés? alól felsrab; ü ilInak tekintendő és így a mérlegszerű nyereséghez hozzászámííandj. (M. kir. közigazgatási bíróság 1725/1913. P. szám). Jövedelemadó. J. V. II. Ö. 12 §. (1) bek. L pont. 7. ST 10?0:XXIL l.-c. 40. §-a alapján megállapított és be-ftzele-it kétszeres bírságot a .1. V. H. 0. 12. § (1) bak. l/pojlja abpjín az t'sszes jövedelemből le lehet vonni. INDOKOK: Az 1940:XXII. t.-c. 40. §-a alapján megállapított bírság ugyanagy az adóbevallás körüli mulasztásnak a következménye, mint a K.