Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 1. szám - Az 1943. év vámügyi krónikája

18 Joggyakorlat. H. 0. 41. §-ában éjs a J. V. H. '0. 6í. §-aban meghatározott bírság^ Az 1S40:XXII. tj-c. 40. §-a alapján járó bírságot is az adóval együtt keíl megállapítani és az adókivetési lajstromba bevezetni, mihez képest és a K. K. 11. 0. 22. §-ának (2)'bekezdéséhez fűzött utasítás II. (8) bekezdése szerint az együttesen kezelt közadók főkönyvében akként kell előírni, hogy »az illető adónemre vonatkozó hasáb felső részébe a íörzsadó fölölt kell az adóíőkönyvbe bejegyezni«. A. K. K. H. 0. 9. §-áaak (1) bekezdése szerint pedig ez az adófőkönyv többek között ag állami egyenesadóknak és az cgyenesadók jeilegévei bíró s ahelyhatóságokat illető közszolgáltatásoknak az előírására s nyilvántartására; (kezelésére) szolgál. A hivatkozott t-c. alapján előírt bírság tehát úgy a természetben, mint a kezelése módját (rendjét) tekintve azonos a K. H. Ö. 41. §-ában és a J. V. H. Ö. 64 §-ában meghatározott bírságokkal, már pedig az ulóbbi jogszabályok (n »H. 0.«-k) alapján előírt bírságok a joggyakorlat szerint is a jövedelemadó alapjából levonható közszolgáltatások közé tartoznak. Igaz ugyan, hogy a J. V- H. 0. 12. §-a (1) bekezdésének 1. pontja az összes jövedelemadó alapjából levonható közszolgáltatások között az összes »egyenesadók«-at említi, a m. kir. Közigazgatási Bíróság 282. sz. jogegyséi meáilapodása azonban világosan rámutat arra hogy. a J. V. H. Ö. idézett rendelkezés her lyes érlelme szerint nem csupán a szó szoros érteimben vett »egyejnes^ adók« vagyis az adótőke összegekre történt befizetések levonásáK leszi lehetővé. A bíróságnak a hivatkozott jogegységi megállapodásában kifejezett álláspontja szerint ugyanis az összes jövedelemforrások: Jövedelmének együttes összegéből levonandó közszolgáltatásoknak a tőke összegét az ezek után befizetett késedelmi kamatokkal, adóbehajtási illetékekkel és pótlékokkai együtt ,keU érteni. Az 1940:XXII. t.-c: 40. §-a szerint járó adóbírság ugyan a törzsadónak adójogi értelem** ben nem pótléka, azonban a késedelmi kamattal és az adóbehajtási! illetékkel mégis egyezik annyiban, hogy a késedelmi kamat, adóbehajtási illeték és bírság, — bár az előbbiek az adókezelési jogszabályok szerint köteles lerovás körüL, az utóbbi a kivetési eljárásban a bevaláls beadása körül elkövetett mulasztásnak, de — egyaránt az adózó részéről fennforgó mulasztásnak a következményei. Mindezekbői következik, hogy az 1940:XXII. t.-c. 40. §-a alapján megállapított és az együttesen kezelt közadók körébe tartozó bírság természete és a kezelésének módja szerint is egyenesadó-jellcgü közszolgáltatás és mint ilyen, általában az egyenesadókkal esik azonos elbírálás alá. Minthogy pedig a J. V. H. ö. 12. §-a (1) bekezdésénele 1. pontja szerint az összes egyenesadókat le kell vonni az összes jövedelemből és nincs olyan különleges jogszabály, amely a szóban forgó adóbírságokra nézve ilyen szempontból kivételt tenne és annak a jövedelemadó alap* jából való levonását tiltaná: a panaszos a terhére az 1941. évre az 1940:XXH. t.-c, 40. §-a alapján az általános kereseti adókülönbözetének kétszeresében megállapított és az adóévet megelőző évbein befizetett bírságnak a jövedelemadó alapjából való levonását jogosain igényelheti. (M. kir. közigazgatási bíróság 17.698/1942. P. szám).