Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 6. szám - Mégegyszer az előző évről áthozott veszteségről

106 Joggyakorlat Beruházási pótlék. 1940:XXII. t-c. 37. §. (1) bek. 72. Az 1940 .XXII. t -c. 37. §. (1) bekezdése értelmében kivethető beruházási pótlék kiveihetéáének kérdése kizárólag az 1940. évi adókivetésnél laíapu! veti jövedelemhez igazodik. Későbbi években azon az alapon, hogy annak ada.ai szerint a felhívott törvényszakaszban megszabott feltéletek fennforognak, kivetésnek helye nincs. INDOKOK: Az 1940:XXII. t.-c. 37. §. (1) bekezdése értelmében a beruházási pótlék kivet he tésének általános feltétele az. hqgy az adózó 1940. évi adókivetésnél alapulvett jövedelme a 10.000 P-t meghaladta légyen, azoknál pedig, akiknek terhére az 1938 :XX. t.-c. alapján beruházási hozzájárulást annak idején kivetettek, további feltétel az, hogy a terhükre kivetett beruházási hozzájárulás egyötöd része kevesebb legyen, mint az 1940. é4vre kivetett jövedelemadó fele. A törvénynek ez a szövegezése .félreérthetetlenül utal arra. hogy a fentebb részletezett feltételeknek az 1940. évi kivetésnél kellett fennforogniok. A beruházási pótlék kivetésének az iratok között elfekvő tervezete szerint 1940. évre adóköteles tiszta jövedelemként 12.637 P állapíttatott meg, mely titán az 1940.XXII. t.-c. 36. §. (1) és (2) bekezdése szerint kiszámított jövedelemadó 600 P 50 fülért tesz ki. Ennek feleösszege 300 P 25 fillér. Ezt az összeget pedig felülmúlja a panaszos terhére annak idején kivetett beruházási hozzájárulás egyötöd részeként az említett tervezetben kimutatott 1426 P 80 fillér. Minthogy ezek szerint az a feltétel hogy a beruházási hozzájárulás egyötöd része kisebb lett légyen . mint az 1940. évre kivetett jövedelemadó fele, nem forgott fenn s ebből az okból — a fenti tervezet tanúsága szerint — panaszos terhére nem 'is vetettek ki 1940-ben beruházási pótlékot, jogszabályellenesen történt a beruházási pótléknak a jelenleg tárgyalás alatt Jévő 1942. évi kivetéssel kapcsolatban való kivetése azon az alapon., hogy ennek adatai szerint a fentebb ismertetett törvényhelyben megszabott fel télelek fennforognak. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 6270/1943. P. szám.) Kereskedelmi és iparkmaarai illeték. 1896:XXVI. t.-c. 17. §. (1) bek. 73.624/1923. P. sz. 73. Annak a kérdésnek az elbírálása, hogy a társulati adó után kereskedelmi és iparkamarai illeték előírása jogos volt-e, a kamarai illeték alanyai körébe való tartozás kérdése. Ebben a kérdésben pedig a Közigazgatási Bíróságnak nincs hatásköre. INDOKOK: Panaszos cég azt sérelmezi, hogy a terhére kivetett társulati adó után kereskedelmi és iparkamarai illetéket írtak elő, holott mint alapszabályai szerint ingatlanok megszerzésével és bérbeadás útján történő hasznosításával vagy értékesítésével foglalkozó, tehát a K. T. 262. §-a szerint kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető tevékenységet kifejtő vállalat a kereskedők vagy iparosok körébe nem sorozható, ennélfogva kereskedelmi és iparkamarai illeték fizetésére sem kötelezhető. Kéri ez alapon a terhére 1933—37. évekre előírt kereskedelmi és iparkamarai illeték törlésének elrendleését. Panaszos tehát a kamarai illeték ala-