Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 5. szám - A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései

Jo savakorlat 87 1—4. és 1. sorszám, 2565., 2566. 2567 , 2570/1,. 2572., (2573/1., 2574/5., 2568/p., 2569/2., 2573/3., 2573/6.. 2573/7.., 2576/1. és 2564. hrszáimok a/iatt felvett 112 katasztrális hold 143 négyszögöl kiterjedésű egész ingatlanát, valamint az ugyanotlani 949. számú tkvi betétben A. I. 3, (6. sor. 36*18/1. és 786/6. hrszámok alatt felvett, (összesen 1 kataszt­rális hold 1059 négyszögöl kiterjedésű ingatlannak őt illető 8/36 rész tulajdoni illetőségét, aaz ingatlanokat terhelő adósságokkal. Az ajándékozó az ajándék tárgyát képező ingatlanokra haszonélvezeti jogát élete fogytáig fenntaartotta s egyúttal kikötötte, hogy haszon­élvezeti jogának megszűnése időpontjából kezdődő hatállyal a lioltig­tartó haszonélvezeti jog feleségét illesse. A m. kir. adóhivatal ta be­jelentett 100.812 P jelzálogos terhekből az A. banknál fennálló i27.562 P-s, a Sz-i központi takarékpénztárnál fennálló 8000 P-s tartozást egészben, a Sz-i takarékpénztárnál fennálló 65.250 P-s tartozásból azonban csak 18.815 P 42 fillért, összesen tehát 54.377 P 42 fillért tekintett a megajándékozottra átszállott adósságnak és az ajándék tárgyának nem vitás 111.012 P-nyi értékét az ajándék tiszta .értéké­nek megállapítása szempontjából csak ezzel az összeggel csökkentve telte mind az ajándékozási illeték alapjává, mind a haszonélvezeti sozl­galom értékének megállapításánál számítási tényezővé,, még pedig azzal az indokolással, hogy a megajándékozóttra átszállott adóssá­gok közül a Sz-i takarékpénztárnái fennállók az ajándék tárgyát képező ingatlanokon kivüi a k-i 150. számú tkvi betétben (felvett in­gatlanokat is terhelik, amelyeknek az ajándékozó tulajdonában ma­radt és az ajándéki ingatlanokhoz viszonyított értéke az eszközölt levonás arányában jut kifejezésre. Ezt az álláspontot tette magáévá a pénzügyigazgatóság is. A panaszos, amint fellebbezésében is tette — anélkül, hogy a pénzügyigazgatóság által elfogadott megosztás helyességét számszerűsége szempontjából kifogásolná, — aiz aján­dék tiszta értékét 103.534 P 49 fillér levonásával kéri onegíáUapítani^ mert a Sz-i takarékpénztár 65.250 P-s követelés a k-i (ingatlanokon rangsorban a negyedik helyen van, úgy, hogy ezek az ingatlanok a teherviselés tekintetében fedezetet nem nyújtanak, illetőleg, mert a Sz-i takarékpénztár követelésének biztosítására szolgáló egyéb in­gatlanok az ajándék tárgyát képezők 112 katasztrális hold 734 (négy­szögöl területével szemben csak 5 katasztrális hold 746 négyszögölet tesznek ki, értékük tehát amazokéhoz képest elenyésző. A panasz lényege tehát azA hogy a terhek levonása ne az rázok biztosítására szolgáló jelzálogok értékarányában, hanem aszerint törjénjék, hogy a panaszosra^ mint megajándékozottra átszállott tartozások biztosí­tását szolgáló jelzálogjogok, a hitelező részére milyen arányú fede­zet nyújtására alkalmasak. A panaszos álláspontjának elismerése té­teles törvényi rendelkezésbe, nevezetesen az 1927.-XXXV. t.-c. 57. §-ának rendelkezésébe ütköznék, amely szerint az egyetemleges jelzálogjog terhe a telekkönyvi érdekeltek egymásközti viszonyában — hacsak az egyetemleges jelzálogjog nem azáltal keletkezett, hogy a már fenn­álló" jelzálogjogot utólag más ingatlanra terjesztették ki, amit a .pa­naszos nem állít, — az egyes jelzálogok között a ireájuk eső föld- és házadó. illetőleg értékük arányában oszlik meg. Az a körülmény, amire a panaszos a különböző jelzálogjogoknaK rangsorhejyzetét il­letően, tehát a követelés kielégítésére való alkalmasságuk tekintetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom