Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 5. szám - A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései

88 Joggyakorlat utal. illetékjogi szempontból elismerést nyer az 1920:XXXIV. t.-c. 67. t§. L, illetőleg 2. pontjában foglalt ama rendelkezéssel,. íameij' az ajándékozási illeték helyesbítésére, illetőleg visszakövetelésére nyújt [jogot abban az esetben, ha az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmények állottak be, amelyek az ajándékozási szerződés létrejöttének idejére visszaható módon az ajándék tiszta értékét csökkentik, ami azt jelenti, hogy ha az ajándék tárgyain [fennálló jelzálogos terheket egészükben a megajándékozott kényszerülne kifizetni, a megmaradt gazdagodás mértékéig az illeték helyesbítését, illetőleg visszatériélsét az 1920:XXXIV. t.-c. 67. §-ának 1., illetőleg 6. (pontjában megállapított határidőben kérheti. Ezért és mert a panaszosnak a 112 katasztrális hold 734 négyszögöl és aziö katasztrális hold 746 arányára alapított kifogása az elmondottakból is következően alaptalan, a jogorvoslati beadványokban levonni kért 103.534 P 49 ífillér, és iá 100.812 P közti különbözetnek megfelelő adósság tényleges fennállását pedig a panaszos nem bizonyította, a panaszl felett a rendelkező rész szerint kellett határozni. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 9851/1941. P. szám.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXFV. t.-c 84. §. 47. A hagyatéki osztály során a saját törvényes örökrészének tiszta értékénél kisebb értékhez jutó örökös akkor is a törvény szerint reá eső örökség tiszta értékének megfelelő öröklési illetéket köteles megfizetni, ha a törvényes örökrésznél kisebb mértékben való részesedlésénelc » ka az volt, hogy az osztályos társaival szemben meg az örökhagyó éleiében részesült juttatásban, kivéve, ha ezt a futtatási az 192Ö.XXXIV. t.-cG9. § ának (1) bek. í—3. pontjai élteimében laz öröklési illetek szempontjából a hagyatékhoz keli számítani. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 10.662/1942. P. szám.) Póiadófizelési kötelezettség. 0000/1931. M. E. 1890:1. t.-c. 23. és 25. S. vl810/1932.> ML É. 48. Kántortanítót minőségben haszonélvezett földekre kivételt földadó után a kántortanító nyilvános betegápolási és gyermekgondotzás^ vármegyei pótodé és vármegyei ú?adóra "nézve adómentességet nem élvez. INDOKOK: A panaszos azt kifogásolja, hogy a kántortanítói minőségében haszonélvezett földek után a terhére Ü. községnél 1932—1935. évekre nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadót, vármegyei pótadót és átadót vetettek ki, jóllehet: 1. a 6000/1931. M. E. sz. rendjelettéi létesített nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadó lelőtt az azonos rendeltetésű adó községi pótadó volt és (2. az 1810/1932. M. E. sz. rendelet hatálya előtti időben a vármegyei pótadót^ mint vármegyei hozzájárulást a községi pótadó fqglalLa magában, már pedig az 1886 .-XXII. t.-c. 138. §-a szerint a ' néptanítók mentesek a községi póladó alól: 3. a törvényhatósági útadó alól is az 1890:1. t.-c. 25. §-ának c. pontja kifejezetten mentesíti a la-