Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 5. szám - Az állami pótadóról

Joggyakorlat 87 uek az alapszabályok 10. g-ának p, pontja értelmében a feloszlás tárcában való határozathozatal hatáskörebe tartozik — az 1885 XXXIII. t.-c. 102. §-ának fentebb idézett rendelkezése értelmében intézkedhet a társulati vagyon felosztása felől, ez azonban az illetékegyenérték fizetési kötelezettségre — minthogy erre csak (a társulat megszűnésével kerülhet sor — meghatározó, a dolog { természete szerint nem lehet. Az 1885. XXXIII. t.-c. 102 §-ában foglaltak szerint tehát a panaszos társulatot ezidőszerint úgy kell tekinteni, mint amelynek vagyona, feloszlása esetén, a társulati tagok között hozzájárulásuk arányában felosztandó. Ez a körülmény az 1920 XXXIV. L-c. 118. §-ának (1) bekezdés 2. pontja értelmében" maga után vonja, hogy a panaszos társulat nem lehet alanya az illetékegyenértéknek, (m. kir. Közigazgatási bíróság 11102/1941." P szám.) Vagyonátruházási illeték 8900 1943. M. E. rend. (2) b. 35. Árverésen megvett ingatlan a végrehajtást szemiedett ürökösqkel terhelő öröklési illetékért nem felel é« ilyen esetben a 8900/1934., ML E. rendelet (2) bekezdése nem nyerhet alkalmazást, mert az árverési vevő az igatlant az 1881: LX. t.-e. 182. §.-a értelmében tehermentesen sttrzi meg. (m. kir. Közigazgatási bíróság 15.166 1042. P szám.) Altalános kereseti adó V H. ö. 5. §. (1 bek. 36. Székeskáptalan részére üzetetl bányabér (terragium) általános kereseti adó tárgya INDOKOK: A m. kir. adóhivatal a panaszos Esztergomi Székesfőkáptalan által a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságtól bányabér (terrágium) fejében az 1936—39. években kapott összeget ,az 1936—1940, évekre általános kereseti adó alá vonta^ s ezt a kivetést az adófelszólamlási bizottság is változatlanul fenntartotta. A panaszos iSzékeskáptalan a terhére eszközölt adókivetést jogszerűség és (számszerű* ség szempontjából kifogásolja és arra az esetre^ ha panaszbeli kérelmét a m, kir. közigazgatási bíróság nem italálná teljesíthetőnek, a már kifizetett adóösszeg visszautalását kéri azzal, hogy az 73 évi részlett>en törleszthesse. 1. Jogszerűség szempontjából azon a címen kérj panaszos a terhére bányabérbeadásból elért jövedelem után előírt adó törlését, hogy mint közművelődési egyesület a K. H. Ö. 5. §. (11) bekezdése és az ehhez fűzött utasítás bekezdése értelmében bármilyen forrásból származó jövedelmére nézve adómentesség illeti meg. Áz adófelszólamlási bizottságnak azzal a megállapításával szemben, hogy a Székesfőkáptalan közművelődési intézetnek nem lekinthető, hanem egyházi szervezet, melyre a K. tH. 0. hivatkozott rendelkezései nem vonatkoznak, előadja, hogy maga az Egyház amely a. lelkieket gondozza és az erkölcsi fejlődésre neveli (az emberiséget, a legelső és leghatályosabb közművelődési intézmény. A panaszos érvelése nem helytálló, mert annak a kérdésnek ;az eldöntése szempontjából, hogy a K. H. ö. 5. §. (11; bekezdésében biztosított adómentesség őt megilleti-e. nem az az irányadó, hogy működésével közvetlenül, vagy közvetve közművelődési célokat is szolgál, dianem 1. az hog>' egyesületnek tekintendő-e, 2. hogy amennyiben .egyesület, úgy' alapszabályszerű rendeltelése kizárólag közművelődési célok megvalósításának szolgálatába állította-e. végül 3. hogy nem (haszonra alakult. Egyesület úgy keletkezik, hogy több, kevesebb legyén egy, bizonyos meghatározott cél megvalósítására szervezetté alakúi. Az egyesület csak kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok alapján működhetik (1922 évi XT. t -c: 6. Nem szorul részletes kifejtésre.