Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 5. szám - Az állami pótadóról

88 Joggyakorlat. hogy a Székeskáptalan nem hatóságilag jóváhagyott alapszabályok alapján működő egyesület, hanem jogalanyisággal bíró egyházi szerv, melynek feladatait a római katolikus egyház statútumai állapítják meg, melyek elsősorban egyházi célok: a hívek lelki életének gondozása szolgálatába állítják, s a Székesfőkáptalan csak ezeknek laz elsősorban kitűzött céloknak a megvalósítása kapcsán és azokon vkeresztűi van kihatással a közművelődés fejlődésére. Azt egyébként panaszos maga sem állította, hogy olyan alapszabályokkal, illetve statútumokkal rendelkeznék, melyek egyedüli feladatául valamely meghatározott közművelődési cél, vagy több ilyen célkitűzés megvalósítását tűzné ki.; A panaszos önálló vagyonjogi alanyisággal rendelkezik s így menteatesség hiányában a K. H. ö. 2. §-ában felsorolt forrásokból, így nevezetesen a 2. §. 6. pontjában említett bérbeadásokból származó jövedelme általános kereseti adó alá esik. Ahol a törvényhozó a Székeskáptalanok részére adómentességet kíván biztosítani, ott az "egyesületek és más jogi személyek mellett a (Székeskáptalanokat is külön felsorolja. (Lásd J. V. H O, 2, §, (1) bekezdését és az ehhez fűzött utasítást. (M. kir. közigazgatási bíróság 9615/1942. P. szám). Általános kereseti add. V. H. ö. 2. §. 2. pont 37. A kftzségefc helypénzszedési Jogának bérbeadás útján jvaié hasznosításából eredő bevétele, nem tárgya az általános kereseti adónak. INDOKOK: D. községet kötelezték általános kereseti adó fizetésére helypén*szedési jog bérbeadásából származó jövedelem után. A község fellebbezése alapján az előírást teljesen törölté,k, azonban az adófelszólanv lási bizottság előadója panasszal élt. azt hozván fel, hogy a szóbanlévő jog bérbeadásából származó jövedelme után a község K. H. Ö. 2, §, 6. pontja értelmében általános kereseti adót tartozik fizetni, meri a jövedelmeknek az eredete a községi üzemekkel, amelyekre a félhívoti H. ö. 5. §. (1) bek. 10. .pontja állandó mentességet biztosít az álta-' lános kereseti adó alól, nem azonos. A község vádiratában a megadók tatás ellen azzal érvel, hogy ez a jog törzsvagyon jellegévei bíró liassa* not hajtó jogosítvány mely jövedelme a község kiadásainak a fedezésére szolgálván, általános kereseti adó tárgya nem lehet lannál kevésbbéj mert maga az általános kereseti adó is lényegileg községi adó. A kincstári előadó álláspontja téves; a község által felvetett kifogásokat a bíróság alaposnak találta. A helypénzszedési jog bérbeadását általános kereseti adótárgyává minősítik a K. H. Ö. következő rendelkezései: a) 2. §. 2. pontja, amely (szerint általános kereseti adó) alá tartozik mindaz a jövedelem, amely az ország területén bárki által folytatott szellemi és bármi más haszonhajtó »foglalkozásból származik, illetve közelebbről, b) az idefűzött utasítás (20) bekezdésének 4. pontja, amely szerint a rendelkezés alá tartozik — egyebek közt — az a jövedelem is, amely a ikirályi kisebb haszonvételi jogoknak^ nevezetesen a vásárjognak (helypénzszedési jognak) önkezelésben valq gyakorlásából származik; c) 2. §. 6. pontja, ikimondván, hogy áltar lános kereseti adó alá tartózik mindaz a jövedelem, amely — egyebek közt — a föld- vagy házadó (alá néni eső tárgyak vagy jogok használatáért járó haszonbérekből származik, közelebbről, d) az idefűzött utasítás (1) bekezdése, a rendelkezés alá sorozván a királyi kisebb haszonvételi jogokért. így a vásárjogért (helypénzszedési jogért) <fizetett haszonbérekből származó jövedelmet, de máris megemlítendő, hogy ugyanezek a jogszabályok — e felsorolás ^c) és d) pontjai —' minősítik általános kereseti adótárgynak :i földbirtok nélkül, 'vagy at-